Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 1-2. szám - Erdő Péter: A püspökök megválasztása a Decretum Gratiani szerint
szövegekre, Gratianus a megválasztás akadályai közt sorolja fel azt a tényt, hogy a jelölt már másutt püspök (D.61 d.a.c.12, D.72 c.3).80 A pápai felmentés megkérése ezekben az esetekben is lehetséges volt.81 f. A rabszolgaság A rabszolgaság minden bizonnyal azoknak az akadályoknak az egyike volt, amelye- két Gratianus a legfontosabbaknak tartott. Az ezzel az ókori kánoni tilalommal kapcsola- tos kérdéseket ugyanis részletesen és feltűnő éleselméjűséggel vizsgálja (D.51 c.5; D.54 c.1-24). Ennek a tilalomnak az értelmét - mint egyik dictumában kifejti (D.54 d.p.c.4) -, az Egyház szabadságának védelmében látja. Ez a szabadság ugyanis csorbulhat, ha a papok rabszolgai módon függenek gazdájuktól. Kétségtelen, hogy ezt a tilalmat már jóval a püs- pökválasztás előtt alkalmazni kellett, mégpedig az egyházi rend alacsonyabb fokozatainak megadásakor. Gratianus a különböző lehetséges eseteket elemezve külön foglalkozik a zsi- dók rabszolgáinak, valamint a keresztény rhonostorok rabszolgáinak esetével. Érdeklődé- sének elevenségét a kor Európájában létező rabszolgaság különböző formáinak társadal- mi valósága magyarázza. Magyarországon például a félrabszolgák (condicionales, send condilionarii), akik a későbbi évszázadok jobbágyainál jóval kevesebb szabadságot élvez- tek, a XIII. század végéig82 kánoni jogállásuk szempontjából a rabszolgákkal estek egy megítélés alá. g. Katonák és kúriai tisztség\’iselők püspökségre emelésének tilalma A katonák és a kúriai tisztviselők püspökké szentelésének ókori tilalma ismételten felbukkant a Decretumban. Ennek az akadálynak azonban Gratianus idejében már kissé antik zamata van. A kuriális tisztviselők kizárásának indoka egyes szövegemlékek szerint annak veszélye volt, hogy a tevékenységükről - esetleg éppen annak vagyonkezelési vonat- kozásairól - számot adni nem tudó tisztviselők a klérusba menekülnek (vö. D.53 c.un.). Más szövegek szerint az indok főként annak veszélye volt, hogy ezek a személyek majd püs- pökként is túl intenzíven látogatják a világi hatóságokat (vö. D.54 c.3, a katonákról is: D.51 c.l, 4). h. Házassági körülmények Az idézett toledói kánon szerint, de főként az unius uxoris vir újszövetségi parancsa alapján tilos volt az olyan férfi püspökké szentelése és így megválasztása is, aki egymás után két vagy több házasságot kötött, vagy olyan nőt vett feleségül, akinek előzőleg más férje volt, még akkor is, ha özvegyasszonyról volt szó (D.51 c.5, D.27). Gratianus korában azonban már a teljes önmegtartóztatás vállalásának követelménye érvényesült (vö. D.28 pr., D.27). 80 Vö. X 1.5.6; LE BRAS 492. 81 Vö. később X 1.5.6. 82 Vö. HÓMAN B. - SZEKFÜ GY., Magyar történél, II, 2 Budapest 1936, 279-282; ERDŐ, P., Eheprozesse im mittelalterlichen Ungarn, in Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Kanonistische Abteilung 72 (1986) 268. A ccmdicionalisok rabszolga jellegű kánoni helyzetét mutatják pl. az Uzsai János Ars Notariájában található 1350-ből származó formulák: KOVACHICH, M. G., Fomwlae sollennes styli..., Pesthini 1799, 79, nr. 135-142. 25
