Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 1-2. szám - Erdő Péter: A püspökök megválasztása a Decretum Gratiani szerint
episcoporum, expectandus assensus religiosorum qui sunt in episcopatu, adque in commune tractandum commune negotium.28 Jó okunk van azonban feltételezni, hogy a monasztikus szerzetesek igényét a választásban való ilyen részvételre nem kevesen elutasították.29 Eb- ben az összefüggésben foglal állást Gratianus a szerzetesek mellett. Gratianus személyes felfogásától különböző kérdés, hogy művének magyarázói, a dekretisták közül néhányan a viri religiosi kifejezésen olyan világi klerikusokat is értenek, akik nem kanonokok. Jean Gaudemet30 ennek az értelmezési irányzatnak az érzékelteté- sére idézi Alanus Ius naturale kezdetű glosszaapparátusát,31 az Ecce vicit leo kezdetű apparátust,32 valamint a Summa Coloniensist, mely a ״vallásos személyek” között apátok- ról és klerikusokról beszél.33 Ez az értelmezési probléma azonban sokat veszít fontosságá- ból, mivel a választók körét rövidesen a székeskáptalan kanonokjaira szűkítik.34 A IV. Lateráni Zsinat (1215) a választók sorában már csakis a székesegyházi kanonokát említi (cc. 23-26).35 Ez a zsinat egyébként elrendeli, hogy ha a káptalan három hónapon belül nem választja meg a püspököt, erre az esetre nézve elveszíti választói jogát és a közvetle- nül felettes hatóság (vagyis a metropolita) válik devolúció útján jogosulttá az üresedésben lévő egyházmegye betöltésére (c. 23).36 Ezt a zsinati rendelkezést magyarázva számos ká- nonjogász, így loannes Teutonicus,37 Vincentius Hispanus38 és Damasus Hungarus39 vita nélkül elfogadják, hogy a püspök megválasztása immár csakis a székeskáptalan joga. A gyakorlatban azonban a választói testületnek a káptalanra való korlátozása nem mindenütt egyszerre valósul meg, hanem ez a folyamát helyenként eltart egészen a XIII. század má- sodik feléig.40 Mindenesetre hangsúlyoznunk kell, hogy több olyan egyházmegye is ismere- tes, ahol két káptalan alkotta a választói testületet (így például Franciaországban, a Sisteroni Egyházmegyében a sisteroni és a Forcalquier-i káptalan,41 vagy a Kalocsai Főegy- házmegyében, ahol egészen a középkor végéig közösen választotta az érseket a kalocsai és a bácsi káptalan).42 28 SZENT BERNÁT, Ep. 202. 29 Vő. CHODOROW, Christum Political Theory 204. 30 Le gouvemement .61. 31 Ad D.63 c.35 v. religiosos (abbates, priores et cappelani probati). 32 Ad D.63 c.35 v. religiosos (abbates, prepositos, priores et presbyteros rurales). 33 Summa 'Elegantius in iure diuino' seit Coloniensis, ed. Fransen, G. - Kuttner, S. (Monumenta Iuris Canonici, Ser. A, Vol. I), I-IV, New York 1969, Cittä dei Vaticano 1978,1986,1990,1, 130131־, P. Ill c.36. 34 Vö. LE BRAS II, 494; GANZER, Zur Beschränkung•, PACAUT, Louis VII et les elections 48; GAUDEMET, Le gouvemement 62. 35 Constitutiones Concilii quarti Lateranensis una cum Commentariis glossatorum, ed. Garcia y Garcia, A. (Monumenta Iuris Canonici, Ser. A, Vol. 2), Cittä dei Vaticano 1981, 69-72. 36 Ed. Garcia y Garcia 69-70. 37 Apparatus in Concilium quartum Lateranense, ad c. 23 v. ipsius quidem ecclcsie, ed. Garcia y Garcia, Constitutiones 210. 38 Apparatus in Concilium quartum Lateranense, c. 23, v. de persona idonea, ed. Garcia y Garcia, Constitutiones 317-318. 39 Apparatus in Concilium qualium Lateranense, c. 23 v. uel alterius, ed. Garcia y Garcia, Constitutiones 430. 40 Vö. pl. GANZER, Zur Beschränkung der Bischofswahl 169-192. 41 Vö. DIDIER, N., Les églises de Sisteron et Forcalquier, Paris 1954. 42 Vö. BOGYAY, T, Kalocsa, in Lexikon für Theologie und Kirche, I-X + Register, Freiburg 1957-1967, V, 1264; WINKLER, P.,/1 kalocsai és bácsi főkáptalan története alapításától 1935-ig, Kalocsa 1935; GYETVAI, P, Egyházi szervezés főleg az egykori déli magyar leni leteken és a bácskai Tisza mentén (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 7), München 1987, 31-49; ERDŐ, R, Ungarn (Kirchenprovinzen von Esztergom und Kalocsa), in The Records of the Medieval Ecclesiastical Courts. Part I: The Continent. Reports of the Working Group on Church Court Records, ed. Donahue, C. (Comparative Studies in Continental and Anglo-American Legal History 6), Berlin 1989, 151-152. 18