Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 1-2. szám - Erdő Péter: A püspökök megválasztása a Decretum Gratiani szerint

dő egyházfegyelmet, ahogyan ezt Jean Gaudemet számos ragyogó írásában látjuk.3 A püs- pökválasztás intézményének a Concordia discordantium canonumból nyerhető képét már Gabriel Le Bras összefoglalása4 és más szerzők munkái is beleállítják az ennek az intéz- ménynek a történetéről és az egyes egyházmegyékben és vidékeken Gratianus korában folytatott kijelölési gyakorlatról végzett modern kutatások összefüggésébe.5 Egyes újabb publikációk mélyebben elemzik a Gratianusnál leírt választás egyik vagy másik vonatkozá- sát, főként a világiak részvételét ebben az eljárásában (mint például Hubert Müller alap- vető monográfiája),6 vagy a káptalan szerepét a választás során, különös tekintettel arra,

3 L'élection episcopale d'aprés les canonistes de la duexiéme motié da XIle siécle, in Le istituzioni ecclesiastiche della ״Societas Christiana" dei secoli XI-XIl. Papato, cardinalato ed episcopato. Atti della quinta Settimana internazionale di studio Mendola, 26-31 agosto 1971 (Pubblicazioni dell'Universita Cattolica dei Sacro Cuore, Miscellanea dei Centro di studi medioevali 7), Milano 1974, 476-489; UA., Le gouvemement de l'Eglise á l'époque classique. Le gouvemement local (Histoire de Droit et les Institutions de l'Eglise en Occident VIII, 2), Paris 1979; UA., De l'élection a la nomination des évéqttes, in UA., Église et société en Occident au Moyen Age (Variorum Reprints), London 1984, nr. 17 (23-30); UA., Le symbolisme du manage entre l'évéque et son église et ses consequences juridiques, in Kanon. Jahrbuch der Gesellschaft für das Recht der Ostkirchen 7 (1985) .110- 123; UA., Charisme et droit. Le domaine de l'évéque, in Zeitschrift der Savigni-Stifftung für Rechtsgeschichte Kanonistische Abteilung 74 (1988) 44-70; UA., Église et eite. Histoire du droit canonique, Paris 1994; GAUDEMET, J., et alii, Les Élections dans L'Église Latine des Origines au XVIe Siécle, Paris 1979.

4 Le istituzioni ecclesiastiche della cristianitä medioevale, I-II (Storia della Chiesa, ed. Fliehe, A. - Martin, V. Durosclle, J.-B. - Jarry, E. XII, 1-2), Torino 1973-74, II, 492-497.

5 A német helyzethez lásd pl. BELOW, G., v., Die Entstehung des ausschließlichen Wahlrechts der Domkapitel mit

besonderer Rücksicht auf Deutschland, Leipzig 1883; F. GESELBRÄCHT, Das Verfahren bei den deutschen Bischofswahlen in der zweiten Hälfte des 12. Jahrhunderts, Weida 1905; HÄNTZSCHE, C. J., Die Entstehung des ausschließlichen Wahlrechtes des Domcapitels zu Hildesheim, in Archiv für katholisches Kirchenrecht 71 (1894) 3-20; BISKAMP, E. E, Das Mainzer Domkapitel bis zum Ausgang des 13. Jahrhunderts, Marburg 1909 (diss.); BASTGEN, H., Die Geschichte des Trierer Domkapitels im Mittelalter, Paderborn 1910, 261-279; WERMINGHOFF, A., Verfassungsgeschichte der deutschen Kirche im Mittelalter (Grundriss der Geschichtswissenschaft II, 6), 2Leipzig-Berlin 1913, 125-131; GANZER, K., Zur Beschränkung der Bischofswahl auf die Domkapitel in Theorie und praxis des 12. und 13. Jahrhunderts, II. Teil. Zur Bischofswahl in der Praxis des 12./13. Jahrhunderts, in Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Kanonistische Abteilung 58 (1972) 166-197 (különösen: TVier, Köln); vö. SCHIMMELPFENNIG, B., Papst- und Bischofswahlen seit dem 12. Jahrhundert, in Wahlen und Wählen im Mittelalter, Hrsg. Schneider, R. - Zimmermann, H. (Vorträge und Forschungen 37), Sigmaringen 1990, 189-194. Franciaországról lásd pl. IMBART DE LA TOUR, P., Lés életcions épiscopales du IXe au Xlle siécle dans l'Eglise de France, Paris 1891; ROLAND, E., Les chanoins et les élections épiscopales du Xle au XlVe siécle, 1909; GAUDEMET, J., La collation par le roi de France des bénéftces vacants en régale des origines ä la fin du XlVe siécle (Bibliothcque de l'Ecole des hautes etudes, Sciences religieuses 51), Paris 1935; BECKER, A., Studien zum Investiturproblem in Frankreich: Papsttum, Königtum und Episkopat im Zeitalter der gregorianischen Kirchenrefonn 1049-1119, Saarbrücken 1955; FALKENSTEIN, L., Zur Stellung des Reimser Metropolitankapitels in Stadt, Diözes und Kirchenprovinz während des 12. und 13. Jahrhunderts, in Proceedings of the Sixth International Congress of Medieval Canon Law. Berkeley, California, 28 July - 2 August 1980, ed. Kuttner, S. - Pennington, K. (Monumenta Iuris canonici, Ser. C, vol. 7), Cittá del Vaticano 1985, 558-562; lásd még alább 8. jegyzet. Angliáról: BÖHMER, H., Kirche und Staat in England und in der Normandie im XI. und XII. Jahrhundert, Leipzig 1899; KLUXEN, K., Englische Verfassungsgeschichte. Mittelalter, Darmstadt 1987,19. Itáliáról lásd pl. MAGNI, C., Ricerchesopra le elezioni episcopali in Italia durante fallo medioevo, Roma 1928. Magyarországról: FEJÉRPATAKY, L., A királyi kancellária az Árpádok korában, Budapest 1885, 92-149; KOSZTA, IAz 1306- os pécsi püspökválasztás, in Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica 98 (1993) 40-42 sib.

6 Der Anted der Laien an der Bischofswahl. Ein Beitrag zur Geschichte der Kanonistik von Gratian bis Gregor IX.

(Kanonistische Studien und Texte 29), Amsterdam 1977; vö. még DE LUCA, L., L'accetazione popolare della legge canonica net pensiero di Graziano e dei suoi interpreti, in Studia Gratiana III, Bologna 1955, 193-276; ACCROCCA, E, ״Pastorem secundum Deum eligite". La partecipazione del popolo all'elezione dei vescovi nellepistolario di Gregorio VII, in Archivum Historiae Pontificiae 28 (1990) 343-355.