Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban
a végidő királyának uralmát, hanem közvetlenül JHWH-tól származtatják legitimációját. Az elmondottakból érthető, hogy a legjelentősebb messiási szövegekben miért olyan ke- vés a dinasztikus természetű hagyományelem, inkább a Dávid-tipológia lép előtérbe. A Dávid-tipológia azt jelenti, hogy az eljövendő király helyzete Dávidénak felel meg. Aho- gyan Dávid új kezdetet jelentett Izrael üdvtörténetében, ugyanúgy a Messiással valami új veszi kezdetét, de most már eszkatológikus távlatban. A messiási reinterpretáció az ősi királyideológia elemein és a Dávid házának adott is- teni kijelentések kívül a bibliai hagyomány más áramlataiból is merít. A legjelentősebb messiási szövegekben (pl. íz 7,10-17; 9,1-6; 11,1-9; Mik 5,1-5; Zak 9,9-10) sok érintke- zési pontot találunk más, eredetileg nem a királyeszméhez tartozó hagyományokkal.30 Amikor a messiási reinterpretáció a múlthoz fordul, nem nosztalgikus vagy royalista-res- taurációs indításnak enged, és nem abból a meggyőződésből teszi, hogy a múlt egysze- rűen megismétlődik, hanem az új jövő képét akarja megrajzolni a múlt tapasztalatainak segítségével és színeivel. A messiási reinterpretáció egyúttal eszkatológikus, vagyis a JHWH egyetemes uralmával bekövetkező végidőbeli jövőt írja le, amely messzemenően felülmúlja a múltat. Azt a rendíthetetlen reményt juttatja kifejezésre, hogy az új messi- ási királyság egészen JHWH eszköze lesz és tökéletes megvalósítója a mindent átfogó is- teni uralomnak. A reinterpretáció írástudó-teológus munka. Olyan körökben folytatták, amelyek elkö- telezettnek tudták magukat a prófétai örökséghez, amikor már a prófétaság nem léte- zett. Munkálkodásuk annak az isteni sugalmazó tevékenységnek a része, amely a Biblia szövegének végső megformálásához vezetett. 3. A MESSIÁSI ESZME TÁRSADALMI-SZOCIOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI A mai kutatás a messiási eszmét és szövegeit, Izraelnek a királyság intézményével kapcsolatos tapasztalatába helyezi, ezzel szélesebb társadalmi és szociológiai hátteret ad neki, s ebből az összefüggésből értelmezi. A királyi Messiás eszméjének eredete Izrael- ben a királyság intézménye, közelebbről a dávidi királyság Jeruzsálemben. Az eljövendő, végidőbeli király alakjában a Dávid házával kapcsolatban megélt üdvtörténeti tapaszta- latok csapódtak le. A prófétai hagyomány ún. messiási szövegeiben a jeruzsálemi király- eszme főként a királyzsóltárokból ismert elemeit találjuk. A messiásvárás megértéséhez ezért feltétlenül szükséges az izraelita, közelebbről a dávidi királyság eredetét és teoló- giai értelmezését ismerni. A királyság nem egyértelműen pozitív intézmény Izrael tapasztalatában és megjelené- sét kezdettől fogva fenntartás kísérte. Megalapításának körülményeit az ellentétes ha- gyományok miatt nehéz tisztázni. Annyi bizonyos, hogy a törzsek szétszórt erejének ősz- szefogását sürgető történelmi körülmények ellenére, a királyságot ellenérzéssel fogad- ták. A királyságnak a kánaánita városállamokban megvalósult formáját, az uralkodói ha- talom abszolutisztikus gyakorlatát összeférhetetlennek találták az izraelita törzsek 30 SEYBOLD, K., Das davidische Königtum, 111-112; - BARTH, H., Die Jesaja-Worte in derJosija Zeit. Isméi und Assur als Thema einer produktiven Neuinterpretation der Jesajaüberlieferung, WMANT 48, Neukirchen-Vuyn 1977, 175-176; - WERNER, W., Eschatologische Texte, 27-40.49-51.54-62.86, 32
