Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban

A jövendölés szerint JHWH kiválasztotta Dávidot, hogy ״fejedelemmé” tegye Izrael- ben (2 Sám 7,8), s a tőle származó utódok sora is legitimációt kapott. JHWH, aki kivá- lasztotta Izrael népét, azt akarja, hogy Dávid trónján mindig az ő utódja maradjon, és biztosítani is fogja a dinasztia fennállását. A királyi ház mindenkori képviselőjét maga JHWH helyezi trónra, és különleges kapcsolatba vonja magával. Ezért Dávid házáról el- mondható, hogy ״Isten kegyelméből való dinasztia”. A dinasztia fennmaradását hirdető prófétai kijelentés magja a 2 Sám 7,llb.l6, amely örök dinasztiát biztosít Dávidnak: ״ki- jelenti neked JHWH, hogy házat készít neked” (11b.v.), ״házad és királyságod örökre meg- marad, és trónod öröki'e szilárd marad” (16.v.). A prófétai szó tehát teológiailag alapoz- za meg a királyi ház uralmát azzal, hogy benne JHWH Izrael üdvösségét munkáló aka- rata tevékeny, és Dávid dinasztiáját Jeruzsálemmel együtt fenn akarja tartani a történél- men át, még akkor is, ha a királyi ház egyes tagjai erre méltatlannak bizonyulnak.!3

Érdemes megjegyezni, hogy ebben a messiási eszme szempontjából fontos szövegben Dáviddal kapcsolatban nem a Jelkent” (masiah: חיטמ) hanem a ״fejedelem” (־ra=nagid) kifejezés szerepel. A nagid 14 ószövetségi könyvben fordul elő, fokozottan a történeti könyvekben (33 esetben), éspedig gyakorisággal olyan személyekre alkalmazva, akik ki- rályok lettek vagy már királyok pl. Saul: 1 Sám 9,16; 10,1, vagy Dávid: 1 Sám 13,14; 25,30; 2 Sám 5,2; 6,21; 7,8. A ״fejedelem” terminológia bibliai használatában előtérben áll a szakrális-vallási elem, és a nagid cím jellegzetessége, hogy valamilyen különleges fenség vagy méltóság eszméjét juttassa kifejezésre.13 14 Ezért a dygn szó a hwhy jyvm kife- jezést teológiailag hatékonyan helyettesítheti.15

A hagyományos nézőpont szerint a Nátán jövendölés nyomán bontakozott ki a jeru- zsálemi királyteológia, s egyben utat nyitott Izrael Dávid házához kapcsolódó jövőbeli reményeinek, vagyis a messiási eszme történeti kiindulópontjának tekintendő.16 Ez azt is jelenti, hogy a jövendölés nem késői eredetű, hanem a királyság kezdetére megy visz- sza. A Nátán orákulum keletkezési idejének megállapítását jelenleg jóval bonyolultabb- nak látja a kutatás, mert a Deuteronomisztikus Történeti Mű keretében található végső formája kétségtelen hosszabb irodalmi tevékenység és teológiai reflexió eredménye.17 A szöveg szerkezetében észlelhető egyenetlenségek és feszültségek, valamint a

13 A Nátán-jövendölés dinasztiát fenntartó érvényének más értelmezését adja LOHFINK, N.־ Welches Orakel gab den Davididen Dauer? Ein Textproblem in 2 Kön 8.19 und das Funktionieren der dynastischen Orakel im deuteronomistischen Geschichtswerk: Studien zum Messiasbild im Alten Testament, U. Struppe szerk., SBAB 6, Stuttgart 1989, 127154־- Eszerint a Nátán jövendölés mint a dávidi dinasztia örök fennmaradására tett ígéret érvényét vesztette Salamon halálával és a monarchia kettészakadásával Izrael és Juda királyságára. Helyette a 1 Kir 11,36-tól új ígéret következik.

14 HASEL, G. E, ThHWAT V; דיננ, nagid, col. 203-219, 208-209: - LIPINSKI, E., Nagid - der Kronprinz, VT 14 (1964) 497-499: - RICHTER, W., Die nagid-Formel, BZ.NF 9 (1965) 71-84, - SEYBOLD, K., Das davidische Königtum, 30-31; - 1SHIDA, T., Nagid: A Term for the Legitimization of the Kingship, AJBI 3 (1977) 35-51

15 SAEBO, M., Zum Verhältnis, 46

16 v.ö. MCKENZIE, J. L, The Dynastic Oracle: II. Samuel 7, ThSt 8 (1947) 187-218, 188-189.213; - NOTH, M., Gott, König, Volk im Alten Testament, ZThK 47 (1950) 157-191: Gesammelte Studien I. München 1966, 188- 247, 224; - von RAD, G., Theologie des Alten Testaments I., München 1960, 323; - SCHARBERT, J., Der Messias im Alten Testament und in Judentum=Die religiöse Bedeutung des Alten Testaments, Würzburg 1967, 49-78, 57; - COPPENS, J., Le messianisme royal. Ses origines. Son développement. Son accomplissement, NRTh 90 (1968) 30/39, 225-252, 479-512, 622-650, 834-863, 936-975, 32.227

17 A Deuteronomisztikus Történeti Mű mibenlétét, a keletkezésével és teológiájával összefüggő kérdéseket bővebben lásd RÓZSA, H., Az Ószövetség keletkezése /., Budapest 19952, 247-250.283-303.

: 25