Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban

kintetében nincs egyetértés a kutatók között. Hagyományosan a szövegek nagyobb kö- rét sorolják a messiási szakaszokhoz, de az elmúlt két évtizedben számukat redukálták, kritikusan értékelve azt kérdést, hogy közülük melyek rendelkeznek tényleges végidőbeli távlattal. A vélemények átlagát figyelembe véve a következő próféciák tekinthetők messiásinak: íz 9,1-6; 11,1-9; Mik 1,1-5; Agg 2,20-23; Zak 6,9-15;

4,l-6a.l0b-14; 9,9-10; Jer 23,4 köv. = 33,15 köv.; Ez 17,22-24=34,23 köv.7 A vitatott szakaszok közé tartozik mindenekelőtt az ún. Immanuel-jövendölés (íz 7,10-17). Izajási autenticitását általánosan elfogadják és azt is, hogy jelenlegi formája és a végső szöveg- összefüggésben elfoglalt helyzete alapján egyértelműen messiási-eszkatológikus. A kér- dés a jövendölés eredeti formája körül forog, amelynek messiási-eszkatológikus jellegét a hagyományos véleménnyel szemben ma a kutatók jelentős része kétségbe vonja

.8 Az azonban elismert, hogy az Immánuel-jövendölésnek döntő szerepe van a messiási eszme kibontakozásában.

Ezekkel a szövegekkel kapcsolatban ma autenticitásuk és eszkatológikus voltuk fog- lalkoztatja kutatást. A két probléma vizsgálatának ma a prófétai könyvek redakciótörté- neti elemzése és ezzel kapcsolatban az újraértelmezés vagy reinterpretáció gondolata ad

7 Az egyes kutatók a próféciák messiási voltát és számukat attól függően határozzák meg, hogy mit tekintenek a messianizmus kritériumának. Lásd FOHRER, G., Messiasfrage und Bibel Verständnis, SGV 213/214 Tübingen 1957; Die Struktur der alttestamentlichen Eschatologie, ThLZ85 (1960) 401-420: Studien zur alttestamentlichen Prophetie, BZAW 99, Berlin 1967, 32-58; WERNER, W., Eschatologische Texte, 81-85. A messiási eszme és szövegek tekintetében BECKER, - J., Messiaserwartung im Alten Testament, SBS 83, Stuttgart 1977, azt a radi- kális álláspontot képviseli, hogy a Krisztus előtti két évszázadig egyáltalán nem létezik messiási várakozás íz- raelben (44-82). Ezt a megállapítását azzal indokolja, hogy a királyság korában nem lehet számolni a messiási várakozás kialakulásával (32-42). A fogság utáni korban, amikor megszűnt a királyság, a jövő várásban két irányzat figyelhető meg: a királyság teokráciával összekapcsolt restaurációja, és egy olyan teokrácia, amely ki- zárja a királyságot. Kifogásolja, hogy a királyság restaurativ helyreállításának reményét összekapcsolják a mes- sianizmussal (42-48). Mindez azt is jelenti, hogy valódi messiási szövegekkel nem számolhatunk az Oszövet- ségben. - A jövendölések minősítésében más szempontból indul ki STRAUSS, H., Messianisch ohne Messias, EHS XXIII/232, Frankfurt am Main 1984, és őt követve SEEBASS, H., Herrscherverheissungen, 69-85, akik a messiásinak tekintett jövendöléseket uralkodó-jövendöléseknek nevezik, minthogy a masiah terminológia nem fordul elő bennük. Szoros értelemben vett messiási szövegek csak a korazsidóságban és Újszövetségben kelet- keztek, amelyek egyesítik magukban az uralkodó-jövendöléseket és más szövegeket. Az uralkodó-jövendölé- sek között, a bennük előforduló teológiai és irodalmi elemek alapján, további megkülönböztetést tesznek, amennyiben közülük csak az íz 9,l-6a; 11,1-8; Mik 5,l-4a; Zak 9,9 köv. tekinthető valódi, nem korlátozott tör- téneti várakozásokra, hanem jövőbe tekintő próféciának.

8 Az Immanuel jövendölés irodalma szinte áttekinthetetlen, COPPENS, J., La prophétie de !ALMAI I. Is I'll, 14- 17, EThL 28, Lővén 1952, 64S-678; La prophétie d’hnmanuel: L’attente du Messias, Cerfaux, L., szerk., Párizs 1954, 39-50; L ’Interpretation d’Is. VII, 14 á la lumiére des études les plus récentes: Lex tua veritas, emlékkönyv H. Junker tiszteletére, Trier 1961, 31-45; - KILIAN, R., Die Verheissung Immanuels les 7,14, SBS 35, Stuttgart 1968; Prolegomena zur Auslegung der Immanuel verheissung: Wort, Lied und Gottesspruch, emlékkönyv Ziegler, J., tiszteletére, Schreiner, J., szerk., FzB 2, Würzburg 1972, 207-215; Jesaja 1-12, NEB, Würzburg 1986; - REHM, M., Der königliche Messias im Licht der Immanuel-Weissagung des Buches Jesaja, Kevelaer 1968, 30- 121; - GESE, H., Natus ex lArgine: Probleme biblischer Theologie, emlékkönyv G. von Rad tiszteletére, H. W. Wolff szerk., München 1971, 73-89; - DIETRICH, W., Jesaja und die Politik, BEvTh 74, München 1976,60-99; - WILDBERGER, H, Jesaja 1-12, BKAT X, Neukirchen-Vluyn 19802, 262-300; - KAISER, O., Das Buch des Propheten Jesaja Kap. 1-12, ATD 17, Göttingen 19815; - GÖRG, M., Hiskija als Immanuel. Plädoyer für eine typologische Identification, BN 22 (1983) 107-125; - BARTELMUS, R., Jes 7,1-17 und das Stilprinzip des Kontrastes. Syntaktisch - stilistische und traditionsgeschichtliche Anmerkzmgen zur “Immanuel-Perikope”, ZAW 96 (1984) 50-66; - IRSIGLER, W., Zeichen und Bezeichntes in Jes 7,1-17. Notizen zum Immanueltext, BN 29 (1985) 75114־; - LAATO, A., Who is Immánuel? The Rise and the Foundering of Isaiah’s Messianic Expectations, Äbo 1988; - HÖFFKEN, P., Grundfragen von Jesaja 7,1-17im Spiegel neuer Literatur, BZ 33 (1989) 25-42; - SAEBO, M., Zum Verhältnis, 50-52

= 22