Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Ócsai József: A húsvéti vigilia és a feltámadási körmenet
1955 — az Ordo Hebdomadae Sanctx kiadása után a konfliktus egy jogszokás és a hivatalos, mindenkire kötelező törvényhozás között keletkezett. Nevezetesen a feltámadási körmenet megünneplése nagyszombat este „volt szokásban", a húsvéti vigilia időpontját pedig a nagyszombatról húsvétvasámapra virradó éjjelre helyezték át kötelező jelleggel. Ugyan a kettő időben nem fedi egymást, de a fenti sorrendben való megtartása ellenkezik a liturgia mondanivalójával, logikájával.10 Ezért inkább a vigiliát tették a „népszerűbb" körment elé ellenkezve ezzel az egyetemes törvényhozással. A feltámadási körmenet és a húsvéti vigilia csak az utóbbi időben kapcsolódott össze. Ha a fent elmondottak értelmében 1955 óta egy újfajta jogszokásról is volna szó, annak semmiképp sincs így érvénye, mert ez nem évszázados vagy emberemlékezetet meghaladó jogszokás, mely ellenkezhetne az egyetemes törvényhozással. Új törvényes jogszokásról sem beszélhetünk. 1955-től 1983-ig — mikor még az 1917-es CIC volt hatályban — mindössze 27 év telt el. Az 1917-es CIC szerint pedig legalább 40 év folyamatos gyakorlat kell egy törvényes jogszokás kialakításához. 1983 után a CIC 26. kán. értelmében 30 év után emelkedhetne a szokás törvényerőre. Az 5. kán értelmében pedig minden olyan jogszokás megszűnik, melyet a törvény- hozás elvet. Ez esetben pedig kifejezetten elveti, amint a későbbiekben látni fogjuk. A húsvéti vigilia kezdetének időpontja a hatályos jog szerint A húsvéti vigilia kezdetének kérdésében 1955-től az Ordo Hebdomadae Sanctae rendelkezéssel gyakorlatilag visszatértek a kereszténység első századainak gyakorlatához. Ezt a gyakorlatot erősítette meg a tridentinumi Missale Romanum utolsó — javított — kiadása.11 A liturgikus reform ezen eredménye tulajdonképpen megelőzte a II. Vatikánum liturgikus újításait. A Zsinat befejezése után a liturgikus újítások során megerősítették többszörösen is ezt a rendelkezést. A Rítuskongregáció Eucharisticum mysterium12 rendelkezése a 28. pontjában rendelkezik a vigilia kezdetéről. A húsvéti vigiliát még abban a szemléletben tárgyalja, hogy az a húsvétvasámap előesti miséje. A kezdés idejéről így szól: „...a húsvétva- sámap miséjét pedig a megelőző nap estéjén nem szabad a szürkület előtt vagy legalább a naplemente előtt elkezdeni". Ez lényegében szó szerint egyezik az 1964-es tridentinumi Missale Romanum rendelkezésével. A következő rendelkezést a Calendarium Romanumban találjuk: „21. (...) Ezt a szent virrasztást tehát teljes egészében éjszaka kell megrendezni, mégpedig vagy úgy, hogy a sötétedés beállta után kezdődjék el, vagy úgy, hogy vasárnap hajnal előtt fejeződjék be". Időben az utolsó megnyilatkozás ebben a kérdésben 1988-ban volt az Istentiszteleti Kongregáció Paschalis sollemnitatis kezdetű rendelkezésében.13 Témánk szempontjából ez mond a legtöbbet: „78. A húsvéti vigilia egész ünnepe éjjel történik, ne kezdődjék a sötétség beállta előtt és ne végződjék a vasárnapi pirkadat után. Ezt az előírást szigorúan be kell tartani". A rendelkezés itt lábjegyzetben utal az Eucharisticum mysterium 28. pontjára. Ez fontos vizsgálódásaink szempontjából. Ugyanis az egybevetés során kitűnik, hogy a Paschalis sollemnitatis módosított azon a szemléleten, miszerint a vigilia a húsvétvasámap előesti miséje. Tehát nyilván nem ebből a szempontból utal az Eucharisti- cum mysteriumra. Minden bizonnyal azért, mert a kezdés időpontjának meghatározása általánosabb mind a Calendarium Romanumban, mind a Paschalis sollemnitatis62
