Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 1. szám - KÖRKÉP - Nikolasch, Franz - Bánhegyi B. Miksa (ford.): A húsvéti három szent nap ünneplésének értelme és jelentősége
Franz Nikolasch A HÚSVÉTI HÁROM SZENT NAP ÜNNEPLÉSÉNEK ÉRTELME ÉS JELENTŐSÉGE Az egyházi év tetőpontja „Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét Krisztus, az Úr, mindenekelőtt a húsvéti misztérium által vitte végbe, amelyben halála által legyőzte halálunkat, és feltámadásában helyreállította az életet. Ezért az Úr szenvedésének és feltámadásának három húsvéti napja az egész egyházi év tetőpontja. Joggal mondhatjuk tehát: ami a hét számára a vasárnap, az a húsvét az egész év számára."1 Ezekkel a megállapításokkal vezeti be az új liturgikus naptár a húsvét ünnepléséhez kapcsolódó fejtegetéseit. Amint korábban a liturgiában a nagycsütörtöki, nagypénteki és nagyszombati triduum sacrum-ró\ volt szó, szembeállítva azt húsvét ünnepével, úgy most már a „húsvéti három szent nap ünnepléséről" beszélünk, amely az Utolsó Vacsora nagycsütörtöki ünneplésével kezdődik, a húsvéti éjszakai vigilián éri el tetőpontját, és húsvét vasárnapjának vesperásával ér véget.2 A liturgikus megnevezés megváltoztatásához fűzött félhivatalos kommentár azt mondja: „Ahívőknek helyesen kell látniok, hogy a három szent nap nem előkészület húsvétra, hanem — Szent Ágoston szavai szerint — a Megfeszített, Eltemetett és Föltámadott szent három napja. Ezért ez a három nap a nagycsütörtöki esti misével kezdődik, amely bevezetése a boldog szenvedés ünneplésének. Hogy azonban világosabb legyen, hogy Krisztus Pászkája halálából és föltámadásából áll, vagyis abból az új életből, amely a megváltó halálból támad, a triduumot a jövőben 'a három húsvéti napnak' nevezzük."3 A húsvéti misztérium központi jelentősége Ezzel a megváltozott nézetével a liturgikus naptár tekintetbe veszi a II. Vatikáni zsinat felfogását, amely a „húsvéti misztérium" fogalmának központi jelentőséget tulajdonított. A zsinat számára a húsvéti misztérium az Úr szenvedésének, halálának, feltámadásának és mennybemenetelének összefoglalása és egysége: Ebben a misztériumban „a mi halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjá szerzetté" (Lk 5). A húsvéti misztérium a zsinat szerint az üdvösség ezen eseményeinek a megjelenítése a liturgiában, elsősorban a szentségekben: „így a keresztségben az emberek Krisztus húsvéti misztériumának részesei lesznek: vele együtt halnak meg, temetkeznek el és támadnak fel" (Lk 6). Az Eucharisztia ünneplésében a húsvéti misztériumot ünnepük, amikor az Úr halálát hirdetik, amíg el nem jön. Az egyház a kezdetektől fogva sohasem mulasztotta el, hogy a húsvéti misztérium ünneplésére egybegyűljön és ünnepelje az Eucharisztiát, amelyben megjelenik halálának győzelme és diadala (vö. Lk 6). A hívők minden szentségben megtapasztalják Krisztus szenvedése, halála és feltámadása húsvéti misztériumának az erejét (vö. Lk 61). Végül az egész egyházi évet meghatározza húsvét misztériumának az ünneplése, amennyiben minden vasárnapot ez a misztérium jelöl meg. Ahogyan a vasárnap a húsvéti misztériummal határozza meg a hetet, húsvét ünnepének megünneplése ugyanúgy határozza meg az évet. 32
