Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE - Erdő Péter professzorral az egyházjog mai problémáiról és feladatairól
plébániánként vezetni, amit az Egyházi Törvénykönyv már nem ír elő minden plébániára nézve. Azután vannak olyan kérdések, mint a bérmálandók életkora. Rendkívül fontos pasztorális téma. Erről hazánkban a Püspöki Kar azt határozta, hogy lehetőleg ne bérmáljanak meg senkit 12-14 éves kor előtt. Természetesen ez nem vonatkozik azokra, akik halálveszélyben forognak, és nyilvánvaló, hogy ha valaki később jelentkezik, később kezdi el a fölkészülést, akkor még idősebb korban fog ennek a szentségnek a kiszolgáltatására sor kerülni. Ugyancsak szerepel az új hazai püspökkari előírások között néhány nagyon fontos vagyonkezelési, egyházi vagyonnal kapcsolatos téma. Ilyen az egyházi javak elidegenítésének az alsó és felső értékhatára. Tehát azok a határok, amelyek fölött sajátos engedélyre van szükség az intézkedéshez. Az alsó értékhatár az az összeg, amely fölött az elidegenítéshez — ha a megyéspüspöknek alárendelt egyházi jogi személy törzsvagyonához tartozó tulajdonról van szó — a megyéspüspök, a gazdasági tanács és a tanácsosok testületé hozzájárulására is szükség van az érdekeltek beleegyzésén kívül. A felső határ az az összeg, amelyen felül az elidegenítéshez az Apostoli Szentszék engedélye szükséges. Azt hiszem, hogy nemzetközi összehasonlításban ez a felső értékhatár hazánkban nem alacsony, hiszen mondjuk a latin-amerikai országokénál jelentősen magasabb. Tehát nálunk inkább a fejlettebb nyugati viszonyok közé illő felső értékhatár (1 millió USD) megállapítására került sor. A házasságjoggal kapcsolatban szintén születtek érdekes és jellemző püspökkari rendelkezések. Magyarországon viszonylag sok a vegyes házasság. Ezeket a helyzeteket kellő tapintattal, de pasztorális felelősséggel kell kezelni. Tehát a Püspöki Konferencia előírta, hogy hogyan adja meg a katolikus fél a nyilatkozatot, amit az Egyház kíván, arról, hogy erejéhez képest mindent megtesz, hogy a saját hitét megőrizze és a gyermekek katolikus neveléséről gondoskodjék. De szabályozásra kerültek azok a lehetőségek is, amelyek például vegyes házasság esetén a kánoni forma alól való felmentésre vonatkoznak. Ha a katolikus fél megkapja a felmentést a püspöktől, akkor lehetséges, hogy a polgári esküvőt a katolikus Egyház is érvényesnek ismerje el, bár az egyik fél katolikus vallású. Ilyenkor azonban a püspökkari rendelkezés meghagyja, hogy a házasságkötéshez valamilyen vallásos szertartás is járuljon. Ebből is kitűnik, hogy a forma alóli felmentés hátterében inkább ökumenikus szempontok állnak. Persze ezek különleges esetek. Kellő indokokra van szükség, amiket a püspökkari szabályok fel is sorolnak. A papok magatartására vonatkozólag szintén elég nagy változatosság van ma az Egyház életében az egyházmegyéken belül. A Püspöki Kar erre vonatkozólag több kérdésről is rendelkezik. Ilyen például a papi öltözködés. Az Egyházi Törvénykönyv kimondja, hogy a klerikusnak, tehát a diakónusnak, a papnak és a püspöknek illő egyházias viseletét kell hordania. De hogy ez mit jelent, annak meghatározását rábízza a püspöki karokra. A Magyar Püspöki Kar is — hosszú évtizedek óta először — állást foglalt ebben a kérdésben. Leírta, hogy a reverenda és a papi civil számít Magyarországon ilyen illő egyházi viseletnek. Egy másik téma, mely a klerikusokat és a szerzeteseket érinti, a keresztény tanítás előadásával kapcsolatos a rádióban és a televízióban. A világiak közreműködése a liturgián szintén szóba kerül ezekben a szabályokban. Különlegesen fontos téma az akolitusok és a lektorok, vagyis az avatással rendelkező szolgálattevők kérdése. Tehát hogy kiket, milyen feltételekkel, hogyan lehet avatni ezekre a szolgálatokra. Ebben a Püspöki Kar most világos kritérium- rendszert állapított meg. Eszerint megfelelő hittani előképzettség, érettségi vagy azzal egyenértékű műveltség szükséges. Azután fontos, hogy az illető életmódja és a helyzete az Egyházon belül olyan legyen, ami bizalmat ébreszt, és megadja neki azt a tekintélyt a közösségben, ami a szolgálatával együtt jár. 25
