Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 4. szám - KÖRKÉP - Kiss Antal: "Meg kell nyitni a lehetőséget..." - Beszélgetés Maróth Miklós-sal és Zlinszky János-sal, a Katolikus Egyetem dékánjaival
diákoknak, hogy nálunk tanuljanak hosszabb-rövidebb ideig. Ezáltal egy tudományos kutatóközpont jönne létre. Nem hiszem, hogy pl. Becs egyetemei magasabb szintű tudást adnak át, csupán világnyelven folyik az oktatás és minden szinten kiváló könyvtárak állnak az odajárók rendelkezésére. Úgy vélem, ha ebbe az irányba nem lépünk, belterjessé válhatunk. Lassan végez az első évfolyam. Az elmúlt évektől eltérően — amikor sokan az egyházon belül is fenntartásokkal voltak irántunk — ma már egyre többen keresnek meg bennünket, figyelnek ránk, kérnek meg, hogy lehessenek gyakorló gimnáziumaink, világnézettől, régióktól függetlenül. Terveink között szerepel egy olyan kétéves kurzus létrehozása, ami erős gimnáziumi továbbképzést és egyetemi alapozást is jelentene egyben. Ennek ma még nincs gyakorlata, de fontosnak érzem, hogy működjön egy olyan szűrő, melynek révén sok szempontból hasznosak lehetünk. Aki nem jut be az egyetemre, az ezzel a két éves diplomával és megfelelő nyelvtudással hasznosan dolgozhat nem feltétlenül bölcsészdiplomához kötött állásokban. Másrészt megrövidíthetnénk az egyetemi oktatást, s a mainál talán igazságosabban szűrnénk meg a hallgatóságot, hiszen azonos elvárásoknak kellene megfelelniük. Azt tervezzük, ha kimegy az első évfolyam és az egyetemnek Budapesten lesz központi intézménye, ami bázis lehet, ott a végzett hallgatóinkat továbbképzési céllal összegyűjtenénk. így az egyetem állandó, élő kapcsolatot tarthatna diákjaival. Nagyon szeretnénk, ha ehhez a rendszeres találkozásokhoz csatlakoznának olyanok is, akik nem itt végeztek, de egyházi iskolában tanítanak, továbbá azokra is számítunk, akik állami intézmények tanárai, de úgy érzik, szívesen tartoznának valamilyen katolikus szellemű tanári testülethez, társasághoz. Célunk egy olyan közösség kiformálása, amely nem engedi el a hallgatók kezét a diploma átadása után, hanem a későbbiekben is megtartaná őket az egyetem szellemiségének holdudvarában, és ezáltal a katolikus egyház befolyási övezetében. Kiss Antal Számunk írói: Biser, Eugen ny. egyetemi tanár, München Congar Yves Erdei Árpád gyógypedagógus, teol. hallgató, Budapest Gáspár Csaba László a Teológia munkatársa, Budapest Häring, Bernhard CSSR ny. egyetemi tanár, Gars am Inn Honsel, Bernhard plébános, Ibbenbüren Kis György ny. esperes plébános, Bakonyszentlászló Kiss Antal egy.hallgató, Budapest Lukács László SchP, a Vigilia főszerkesztője, Budapest Maróth Miklós a PPKE Bölcsészettudományi Kar dékánja, Budapest Mártonffy Marcell, Budapest Mindszenti Valéria, Budapest Molnár Ferenc világi diakónus, Budapest Plate, Manfred a „Christ in der Gegenwart" főszerkesztője, Freiburg Rahner, Karl Szennay András OSB a Teológia felelős szerkesztője, Budapest Tőzsér Endre SchP, Budapest Zlinszky János PPKE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, Budapest 227
