Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)

1995 / 4. szám - KÖRKÉP - Kiss Antal: "Meg kell nyitni a lehetőséget..." - Beszélgetés Maróth Miklós-sal és Zlinszky János-sal, a Katolikus Egyetem dékánjaival

országon kihunyt a jogászi köztudatból ez a tudat, vagy csupán elszórtan érvényesül. Mi ezt hirdetjük, mert meggyőződésem, hogy egy társadalom gazdasági rendje és jogrendje is csak akkor működik, ha szabályai nem pusztán szankciókkal kikényszerítettek, hanem elfogadottak. Tehát az önkéntes jogkövetés, ha úgy tetszik az engedelmesség erénye és a tudatos felvállalás erénye az, ami előremutató. A jog is csak akkor jog, ha a társadalom elfogadja. Ez élesen megmutatkozott a múlt rendszerben, — például a devizaszabályban, amit az állam kikényszerített, kellemetlenül ellenőrzött, mégsem tartotta bűnnek senki, ha volt 10 Dollár a zsebében. Magát a szabályt nem fogadta el a társadalom. A ma érvényesülő értékrend a következő: először jól akarok élni, aztán jó diplomát akarok szerezni — ami ennek előfeltétele is lehet —> és legvégül talán becsületes is maradok... Ez az életprogram, ha így működik, tönkreteszi a közösségeket. Ez a sorrend ellentmond az emberi természetbe oltott értékrendnek, mely amolyan természeti törvényszerűségként hat a társadalomban. Fordítva működne tehát ideálisan: először kell becsületesnek lenni, aztán műveltnek és a végén lehet valaki gazdag is, bár ez utóbbi — a mi szemléletünk szerint — komoly kísértéseket rejt magában. Az természetesen jogos elvárás, hogy mindenkinek módja legyen a tisztességes megélhetésre. Ha a jelenleg érvényesülő értékrendet nem tudjuk megfordítani, akkor, más társadalmakhoz hasonlóan, mi is tönkremehetünk. E fordulat — „megtérés" — szükségességének, tudatosítása általános keresztény szempont, melynek egy katolikus egyetemen — amennyiben egyetemes hivatást tud és érez magáénak — kiemelten kell érvényesülnie.

— Az intézmény nevében a többi egyetemtől eltérően nem a „tudomány", hanem a „katolikus" szó szerepel. Mik ennek a vállalt „egyetemes" küldetésnek a formai feltételei?

— Z. J.: Tartani kell magunkat a kánonjogi előírásokhoz. A kinevezésekben a Püspöki Kar elnöke jár el, aki az egyetem nagy kancellárja. Az oktatók legalább fele katolikus kell, hogy legyen. Nekik aktívan közre kell működniük az egyetem szellemiségének kialakításában; a többi oktatónak pedig olyannak kell lenni, akik ezt a szellemiséget tiszteletben tartják, előírásait elfogadják, az értékrendet magukra nézve kötelezőnek tartják. Mivel a jog társadalmi norma, tehát az ember belső világát nem érinti, a meggyőződés, hitvallás, stb. általa nem befolyásolható tartomány. A társadalmi normák közegében előírható és megköthető szabályok a keresztény értékrendnek csupán egy kis tartományát fedik le, mégpedig az igazságosságra, méltányosságra való törekvést, a békés úthoz való ragaszkodást, az előre kiszámíthatóságot — tehát a társadalmi biztonság szolgálatát —, a kisebbség tiszteletben tartását, de a többség véleményének elfogadását azokban a kérdésekben, amelyek a társadalom egészét érintik. Ezt jelenti pillanatnyilag a jogállam, melyért mindany- nyian felelősek vagyunk, s ebben van kiemelt szerepe a jogásztársadalomnak.

— M. M.: A világon sok helyütt van katolikus egyetem, többek között Japánban, ahol a hallgatók több, mint 90%-a nem katolikus. A pápai konstitúció is természetesnek veszi, hogy nem csak katolikus világnézetűek járnak ezekbe az oktatási intézményekbe, és a hit sem kritériuma a felvételnek. Amit a hívő társadalom az oktatás alsóbb szintjein megszokott — hogy egy katolikus óvodába, iskolába katolikusok járnak —, az nem áll az egyetemre. Ha kézbe vesszük a régebbi egyetemi dokumentumokat, azt is láthatjuk, hogy egyetemünk elődjén, a Pázmány Péter Tudományegyetem sokkal szigorúbb katolikus megkötések szerint működött, mint jelen pillanatban mi — csakhogy akkor az a fogalom, hogy „katolikus egyetem", nem is létezett.

— Mit jelent a „katolikus" jelző tartalmilag?

— Z. J.: A legfontosabb az, hogy egy katolikus egyetem oktatója és dolgozója tudatosan szolgálatot vállal a cél érdekében. Nem a saját tudományos karrierje áll a középpontban, hanem a hallgatók számára mindannak a megadása, amit egy hall224