Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Patsch, Jakob - Pálvölgyi Gyula (ford.): Szükségmegoldásoknak nincs jövője - Megoldás-e a növekvő paphiányra a "kooperatív közösségvezetés"?
hanem a közösség szem előtt tartása és hangsúlyozása. Ha egy nem-pap valóban végzi a közösségvezetést, akkor ezzel már a papi hivatalhoz kapcsolódik. Hasonlóan fogalmaz Greshake is: „Ha a laikusok egy közösségben valóban többé-kevésbé önálló pásztorok és Isten Igéjének megbízott hirdetői és ilyenekként ismeri el őket a közösség és a püspök, úgy ezek felszentelendők. Különben az a látszat keletkeznék, hogy a felszentelés szentsége és az ezzel együtt járó megerősítés nem szükséges a hivatalos lelkipásztori szolgálathoz." — Egy laikus vagy egy diákonus, aki a közösség-vezető szerepébe belenőtt, Rahner értelmezése szerint „anonym" (kinevezés nélküli) plébánosként, illetve „anonym" lelkészként működik. Ezért kell őket pappá szentelni, mert ők már „anonym" módon amúgy is azok. — W. Kasper püspök felteszi a kérdést: „Miért nem szenteljük fel azokat... papokká és ezzel teljesen érvényes közösségvezetőkké, akik a valódi közösségvezetést már széles körben gyakorolják és magukat már igazolták is ebben a közösségben?" A közösségvezetés és az eucharisztikus-ünnep vezetésének egysége Rahner szerint feltétlenül „... rögzíteni kell azt, hogy az Eucharisztia ünneplésnek felszentelt vezetője azonos legyen a közösségvezetővel. Az az elmélet, hogy az Eucharisztia-ünneplés és a közösség vezetőjének nem kell vagy nem szükséges azonosnak lennie, gyakorlatilag csak a közösség széteséséhez vezet, vagy a szentségnek olyan elhanyagolásához, amely keresztényként nem vállalható." Abból a teológiai elvből, hogy a közösségvezetés és az Eucharisztia-ünneplés vezetése ösz- szetartozik, nem csak azt a következtetést kell levonni, hogy csak a pap lehet közösségvezető, hanem azt is, hogy minden közösségvezetőnek az Eucharisztia-ün- nep vezetőjének is kell lennie. „Az Eucharisztia-ünnep vezetője a közösségvezető" elvet fordított sorrendben is lehet, sőt kell is olvasni. A papi hivatal lényegének meghatározásához hozzátartozik a közösség hivatalos vezetése. Másként fogalmazva: „A pap feladata (és ezért lényege) egyházközség-vezetőnek lenni." A pap szolgálata elsősorban pásztori szolgálat. A közösségvezetés szükségmegoldása laikusokkal vagy diákonusokkal Az Eucharisztia ünneplése, mint a keresztény közösség „egész életének középpontja és csúcspontja" meghatározó a közösség számára. Ezért a vasárnapi Eucharisztia-ünneplés nem helyettesíthető az Ige-liturgiával összekötött áldoztatással és a pap sem laikussal vagy diákonussal. Egy papnélküli közösség önmagában ellentmondás. Ezért a laikusok, illetve diákonusok csak átmeneti vagy szükséghelyzetekben tekinthetők közösségvezetőnek a lelkipásztori közösségek számára. 4. Következmények A papi hivatás és a nőtlenség szétválasztása A közösségvezetés és a vasárnapi Eucharisztia-ünneplés — teológiailag tekintve — ki vannak véve az egyház rendelkezései alól. Minden egyes közösségnek joga van közösségvezetőre és az Eucharisztia ünneplésére. A nőtlenségi kötelezettség pedig nem isteni, hanem emberi törvény. Ez a történelem során alakult ki, ezért, ha a < helyzet követeli, módosítható. A közösség joga a papra mint a közösség és az Eucharisztia-ünneplés vezetőjére egyértelműen felülmúlja a papi hivatalnak (önmagában törvényes) összekapcsolását a nőtlenséggel. A közösség vezetése és az Eucharisztia ünneplése az egész 184
