Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)

1995 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Windisch, Hubert - Tőzsér Endre (ford.): Embertől emberig - A lelkipásztori beszélgetés

pásztori kolonializmus" veszélye. Az uralkodási szándék és a másik tényleges kihasználása nagyon szubtilisen elkendőzhető. Ám az is visszaélés lehet, ha a lelkipásztor visszavonul, elzárkózik mások elől (vö. ezzel szemben Fii 2,5-11).

8. Az igazság szabaddá tesz! (vö. Jn 8,31 sk)

A lelkipásztori beszélgetés megkívánja, hogy a lelkipásztor személyes tanúságot tegyen hitéről és hithirdetéséről, a reményről s a róla való számadásról, a szeretetről és annak megéléséről. Ez a tanúságtétel az autenticitás és az önazonosság kategóriáit ülteti át szóba, s a kellő összeütközés vállalását is magába foglalja. A szerető figyelmesség és az összeütközés nem zárják ki egymást. A szabaddá tevő igazságról való tanúságtételben Isten dicsőségét és nem az emberek tetszését kell keresni (vö. Zsolt 115,1).

9. Ne kívánd meg! (vö. Róm 7,7)

Minden lelkipásztori beszélgetésben önmagunk kritikus szemmel tartására van szükség. A gonosz gyakran a látszólag jó alakjában mutatkozik meg előttünk. Minden hátsó szándék, gondolat és előítélet nélkül kell a lelkipásztornak másokhoz közelednie (vö. Mt 5,8). A leghevesebb lelkipásztori buzgóság is hamis igyekezetnek bizonyulhat, amennyiben a lelkipásztor önmagát tekinti az emberek üdvözítőjének. Őrizkednie kell attól, hogy olyanná akarjon válni, mint az Isten (vö. Tér 3,5). Légiónyi ehhez a kísértések száma. Ezért állandóan készen kell lennie élete felülvizsgálására. Szüksége van a megtérésre, melyben nyilvánvalóvá válik „egész semmissége". A szeretet igéjét kell továbbítania, aztán pedig neki magának kell fogadnia a megbocsátó Ige szeretetét. Ez pedig többek között azt is jelenti, hogy lelkipásztor lelkipásztor nélkül nem lelkipásztor.

Jegyzetek: 1. L. Bertsch, „...dafür sind wir alle Zeugen" (ApCsel 2,32), in: Erfahrungen mit Randchristen. Neue Horizonte für die Seelsorge (hrsg. von der Katholischen Glaubens-Information), Freiburg/Ba- sel/Wien, 1985, 34-35.—2. G. Ebeling, Wort Gottes und Tradition, Göttingen, 1964,222. — 3. Vö. E. Biser, Das Heil als Heilung. Aspekte einer therapeutischen Theologie, in: J. Sudbrack u. a., Heilkraft des Heiligen, Freiburg, 1975,102-139.

A fordítás alapjául szolgáló mű: Hubert Windisch, Seelsorge für die Menschen. Die Erneuerung der Pastoral durch das seelsorgerliche Gespräch, Würzburg, Seelsorge Echter, 1989,9-21.65-68. old. (Szemel- vényes fordítás.)

Fordította: Tőzsér Endre SchP.

>

128