Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 2. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE - Gáspár Csaba László: Fila Béla professzorral. Életút, történelem, üdvösségtörténet
Az egyetemen kezdetben nagy segítségemre volt Alszeghy Zoltán, aki bemutatta a professzorokat, sőt ajánlott is néhányat. A programom igen határozott volt: a doktorátust kellet elnyernem. A kiválasztott szaktanárral megegyeztem, hogy két éven belül le- tehetem a licencia, majd utána a laurea szigorlatot. Megmondta, milyen lehetőségeim vannak, milyen kurzusokat kell látogatnom. A speciális kurzusokat magam választhattam meg. A tanár ajánlott egy gondolkodót tanulmányozásra. Ez Peter Wust volt. Megvettem összes könyvét, és nekiláttam: olvastam, olvastam és olvastam. Ez a volt a fő feladatom. Az igazi csemegét a cursus specialis-ok jelentették! Kanttól kezdve Heidegge- rig, mindent fölvehettem, amit csak akartam. Rengeteg órát látogattam. Ezzel megnyílt előttem egy másik perspektíva, a jelenkori teológiáé, aminek a vonzásából máig sem tudok és nem is akarok szabadulni, mert jól érzem magam benne. Úgy is mondhatnám, hogy ez a világ kitölti szellemi horizontomat, és kielégíti filozófiai illetve teológiai érdeklődésemet. Lassan kialakult szellemi horizontom: a filozófián belül a transzcendentális tomizmus, a teológián belül pedig a transzcendentális módszer dogmatikai alkalmazása. — Milyen érzés volt haza jönni? — Amilyen különös volt innen kimenni, oda, olyan megrázó volt haza jönni. Igaz, kaptam ajánlatot, hogy maradjak kinn: egy dél-amerikai püspök keresett teológusokat, és valamelyik ottani főiskolán taníthattam volna teológiát. Én azonban nem is gondoltam soha, hogy kinn maradjak. Örömmel jöttem haza, de nem szorongás nélkül, 1967- ben. Nos, rövid idő alatt világossá vált, hogy itthon vajmi keveset tudok megvalósítani abból, amit kint láttam és tanultam. Két évig tanítottam, de utána történt egy konfliktus, 1970-ben, s akkor megszűnt számomra a tanítás. Ezután 15 évig plébánoskodtam Nagykőrösön. Ha most visszatekintek a nagykőrösi évekre, ezt mondhatom: míg Rómában a filozófiai és a teológiai gondolkodásnak számos lehetősége tárult föl előttem, Nagykőrös egy egészen más irányú, de nem kevésbé alapvető tapasztalattal gazdagított, mégpedig azzal, hogy mindenféle reflexiót — akár bölcseletit, akár teológiait — eredendően megelőz a valóság. Tudtam, hogy létezik egy olyan reflexió, mely önmagát gerjeszti, s ez tetszett is sokáig. Nagykőrös azonban nem bizonyult kedvező táptalajnak az ívelő reflexió számára. Ott nap mint nap a faktikus valóság penderedett elém: többszáz embernek kellett prédikálni egy-egy misén, körülbelül hatvan gyereknek kellett hitoktatást tartani. Szembetaláltam magam a családok napi problémáival, a református-kérdéssel. Kisebbségi helyzetbe kerültem, mivel ezen a vidéken a reformátusok alkotják a többséget.'A kérdés immár nem az volt, miként lehet filozófiailag megvilágítani a katolikus dogmát, vagy teológiailag reflektálni a filozófiára, hanem ez: miként lehet hívő keresztényként élni és egyszerű bölcsességgel gondolkodni — a fogható és fogva tartó realitásban. Bennem mindig volt kísértés arra, hogy az említett öngerjesztő reflexiót műveljem a szellem csúcsain, de itt, az Alföldön be kellett látnom, hogy ez csupán a személyes szellemi játékomat jelenti, de a konkrét valósághoz — legalábbis első pillantásra — semmi köze. Ám ez a belátás csakugyan belelátás volt, egy lényegi összefüggés megpillantása: Ekkor világosodott meg ugyanis előttem, hogy az egész teológia egy bizonyos konkrét eseményből, magából a valóságból indul ki. Ezt ma úgy fogalmazom meg, hogy a kereszténység egy történeti eseménynek, egy ténynek a megjelenése és megjelenítése. Ennek a történeti ténynek olyan jelentősége van az emberiség számára, amely átfogó, az egész embert képes megragadni. Voltaképpen ebből alakult ki a keresztény gondolkodás és teológia. Ma már látom, hogy csak annak a teológiának van igazán értéke, amely a valóságot tudja maga mögött, tehát a valóságra reflektál. Amelyik teológia nem a valóságra szegezi tekintetét, hanem kizárólag elméleti kérdésekre — amelyek alkalmasint nem is 87
