Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Bánhegyi B. Miksa (ford.): A spanyol püspökök lelkipásztori terve
A tevékenységek kritikus vizsgálata A lelkipásztori terv felsorol egy egész sereg olyan területet, amelyeken az evangeli- záló lelkipásztorkodásnak gyümölcsöt kell hoznia, kezdve a katekézisen, a prédikáción és a karitászon át egészen az egyháznak a médiumokhoz fűződő viszonyáig. Emlékeztet például a keresztelés, temetés, egyházi házasságkötés alkalmaira, amelyeken érintkezésbe kerülhetünk olyan emberekkel, akik egyébként nem vesznek részt rendszeresen az egyház életében. Ezeket az ünnepélyes aktusokat „az evangelizálás fontos alkalmainak" kell tekintenünk arra, hogy „újra felvegyünk megszakadt kapcsolatokat, lebontsunk előítéleteket, kinyissunk olyan kapukat, amelyek ezt megelőzően zárva voltak." Persze, illúzió volna azt feltételezni, hogy egy ilyen, alkalmilag létrejövő kapcsolatban fel lehet oldani olyan elidegenedést, amely évek során jött létre. Fontos ügyként nevezi meg a dokumentum az egyház párbeszédét a kultúra területén alkotókkal. Több találkozásra van szükség ahhoz, hogy eltávolítsuk útjukból a félreértéseket, s elősegítsük őket annak a felfedezéséhez, hogy milyen üdvösséget nyújt az Evangélium és a keresztény hit. Nyomatékosan kell törekedni arra, fogalmazza meg egy további kívánalom, hogy az Evangélium jobban jelen legyen a kommunikáció, az információ és a közvélemény világában. A terv arra ösztönöz, hogy fokozzuk a küzdelmet az egyház saját médiumaiért. Rögtön az elején hangsúlyozza a dokumentum, hogy nem az egyes spanyol egyházmegyék munkatervéről van itt szó, hanem a Püspöki Kar, illetve annak tizennégy bizottsága tevékenységéről. És nem is az a célja, hogy a Püspöki Karnak és egyes bizottságainak új, további feladatokat tűzzön ki. Ellenkezőleg, a Püspöki Kar szintjén meg kell vizsgálni minden programot és kezdeményezést, hogy mennyiben tükröződik bennük az evangelizáló lelkipásztorkodás prioritása és az arra való koncentrálás, s adott esetben hol kell felülvizsgálni azokat ennek a célnak a szempontjából. Ezzel szabaddá kell tenni az utat a spanyol katolikus egyház „lelkipásztorkodási aktivitásainak alapvető újjáalakítása előtt." A nemzeti lelkipásztori kongresszus terve A lelkipásztori terv csupán egy konkrét tervet nevez meg: nemzeti kongresszust kell tartani. Ennek a témája „Az evangelizáló lelkipásztorkodás követelményei; utak és eszközök." Olyan témaként, amelyhez a tervezett kongresszusnak konkrét indításokat és perspektívákat kell kidolgoznia, a terv megemlíti a fiatalok és a családok evangelizá- lását, különös tekintettel a fiataloknak a házasságra való fölkészítésére, továbbá a kulturális területen alkotók, a munkások, valamint a szegények és a társadalom peremére szorultak evangelizálását. A kongresszust egyházmegyei szinten készítik elő. Összspanyol lelkipásztori kongresszus volt már egyszer, 1985 őszén (vö.: Herder Korrespondenz, 1985. november, 507 skk. o.). Akkor is az evangelizálás témája volt előtérben, a feladat pedig a gyorsan változó spanyol társadalomban az egyházi élet felmérése volt. A záró dokumentum akkor azt mondta ki, hogy át kell térni a konzerváló lelkipásztorkodásról a misszionárius lelkipásztorkodásra. Az új lelkipásztori terv elemzései és követelményei világossá teszik, hogy Spanyolország katolikus egyháza ebben az irányban mindeddig csak korlátozottan tudott előre lépni. Yanes érsek szerint a konstruktív dialógus sürgető feladat. Ez az egyház feladata egy olyan kultúra színe előtt, amely elszakadt a keresztény hittől, s ezzel az alapvető emberi értékektől is. Pastoralplan der Spanischen Bischöfe — In: Herder Korrespondenz, 1994. július, 337-8. (részletek). Fordította: Bánhegyi B. Miksa OSB 256
