Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)
1993 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kremer, Jacob - Bánhegyi B. Miksa (ford.): Szó szerinti hűséggel - nem betűről betűre. Az egyszerű bibliaolvasás határai és lehetőségei
dokolható csupán az „egyszerű" olvasás közben bekövetkezett személyes, szubjektív megdöbbenésünkkel. Minden egyszerű olvasásnál meg kell végül gondolni, hogy az manapság nem olyan könnyű, mint régebben. Általában emelkedett a képzettség szintje, az olvasás ma már nem a kevesek kiváltsága. Aki foglalkozása körében, korának szellemi életében való részvétele során találkozik az archeológia, biológia, orvostudomány, lélektan, szociológia, költészet stb. fölismeréseivel, az a Biblia olvasása közben sem tud huzamosabb ideig ezektől eltekinteni. A Szentírás naiv olvasása ma már csupán olyan csoportokban lehetséges, amelyek alig kerültek a modern civilizációval érintkezésbe, vagy attól tudatosan elzárkóznak. Ez azonban nem lehet mindenki eszménye. Ma már a legtöbb embernek el kell sajátítania a bibliai írások sajátosságának és az ezekből következő értelmezési szabályoknak alapfokú ismeretét. Eltekintve a bibliakiadások rövid kommentárjaitól, segítségünkre vannak azok az olvasási segédletek, amelyeket az egyház liturgiája nyújt (szövegválogatás, responzóriumok, énekek). Végül a Biblia megértéséhez való eljutásban az egyház minden tagjára fontos feladat hárul; mert mint „lelki emberek" megteremtik egyrészt azt a „lelki" atmoszférát, amely egyik meghatározója a Biblia mondanivalója megértésének, másrészt kérdéseikkel és a saját tapasztalatukon alapuló válaszaikkal segítenek abban, hogy a bibliai szöveget Isten élő szavaként fogadjuk be. Bibel und Kirche, 1988. 103-108. Fordította: Bánhegyi B. Miksa OSB SZENT ÁGOSTON PÜSPÖKNEK „A hitről, reményről és szeretetről" szóló kézikönyvéből. A szeretet, amelyet az Apostol a hitnél és a reménynél nagyobbnak mond, minél nagyobb valakiben, annál jobb ember. Mert amikor kérdezik, hogy ki a jó embeiv nem azt kutatják, mit hisz, mit remél, hanem hogy milyen a szeretete. Aki őszintén szeret, kétségkívül őszintén hisz és remél is. Aki pedig nem szeret, hiába hisz, mégha igaz is, amit hisz, hiába remél, mégha valóban tanítják is, hogy az igazi boldogsághoz tartoznak azok, amiben remél, ha csak nem hiszi és reméli azt is, hogy neki is, ha kéri, megadatik, hogy szeressen. Noha szeretet nélkül nem is lehet remélni, mégis megtörténhet, hogy azt nem szereti, ami nélkül nem tud eljutni ahhoz, amit remél: amikor valaki reméli az örök életet, de nem szereti az igazságot, ami nélkül nem lehet az örök életre eljutni. A krisztusi hit, melyet az Apostol ajánl, amely a szeretet által működik: amit még a szeretetben nem bír, kéri, hogy megkapja, s keresi, hogy megtalálja, zörget, hogy nyíljék meg számára. Áz Isten ajándéka nélkül, vagyis a Szentlélek nélkül, aki által a szeretet árad szívünkbe, a törvény parancsolni ugyan tud, de segíteni nem. Ráadásul kötelességszegővé is teszi azt, aki tudatlansággal nem mentheti magát. Mert a testi vágy uralkodik ott, ahol nincs meg Isten szeretete. 70
