Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)
1993 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Somfai Béla: Mesterséges megtermékenyítés
Befejezésül azt is meg kell jegyezni, hogy a felhozott érvek nem minden esetben gyökereznek pusztán racionális megfontolásban. A házasság szentségének tulajdonított fontosság és az erkölcsi érzékenység, amit Karl Rahner „valláserkölcsi ösztönnek" nevez, befolyást gyakorolnak világnézetünkre és értékszemléletünkre is. Ezt a tényezőt nem lehet kategorikus fogalmak segítségével világosan meghatározni, de nem tagadható az a tény, hogy ez lényeges szerepet játszik a kérdésben kialakított vélemények eltérésében. Minden erkölcsi döntésben szerepe van ugyanis egy, a tapasztalataink határát túllépő tényezőnek is, az abszolút jóra való irányultságnak. Ennek a tényezőnek köszönhető, hogy az erkölcsi jó megvalósításának igyekezete örök üdvösségünk elérésének is emberi eszköze (Rahner, 1963,1964; Fuchs 1970). Végső fokon a véleménykülönbség az emberi és vallásos alapfeltevések fontosságáról alkotott felfogásban gyökerezik. Az egyik oldalon a hagyományos álláspont követői meg vannak győződve arról, hogy az adományozó szerepe nem egyeztethető össze az emberi szexualitásról, a házasságról és a családi életről kialakított zsidó-keresztény felfogással. A liberálisabb álláspont követői nem tagadják ezeknek a szempontoknak a fontosságát, de figyelembe veszik azt a tapasztalati megfigyelést is, hogy az adományozott ivarsejtekből származó gyermek nevelése is nagy érték és segítség a harmonikus házasélet és házastársi szeretet megvalósításában, különösen akkor, ha gyermekek örökbefogadása gyakorlatilag lehetetlenné válik. A házastársi szeretet igényli az életadást. Az adományozott ivarsejtek által keltett genetikus aszimmetria a házastársak életében nem szükségszerűen vezet diszharmóniához feltéve, hogy erre a lépésre jól megfontolt döntéssel szánták rá magukat. Ez a tapasztalati megfigyelés vezette L. Janssenst is arra az újabb keletű lépésre, hogy a kérdésben álláspontját megváltoztassa. Amint 1980-ban írta, az adományozott ivarsejtek használatánál a legkifogásolhatóbb probléma az adományozó személyének titokban tartása. Amennyiben az eljárásra alkalmas személyeket gondosan megválogatják és az adományozó személyét nem tartják titokban a befogadó család tagjai előtt, nem lehet az eljárás ellen elvi nehézséget találni. A cselekedet természetére épített erkölcsi ítélettel szemben Janssens ezt a véleményét a II. Vatikáni zsinat tanítására vezeti vissza, mely szerint az erkölcsi jóság végső fokon a személy természetéből fakad. Janssens véleményét, legalább is egyelőre a katolikus erkölcstanban nagyon kevesen teszik magukévá. Álláspontja nyilvánvalóan további vizsgálatra és bizonyítékra szorul. Felhasznált irodalom: Van Allen, Roger: „Artificial Inseminaton (AIH): a contemporary re-analysis", The Homiletic and Pastoral Review, 1970. p363ff. — Creighton, Philis: Artificial Insemination by Donor, 1977. p.61-62. — Cross, D., Postall, B.: „Test-Tube babies", Jewish Digest, 1978, Dec.p. 69. — Fletcher, Joseph: Morals and Medicine, 1960. p.139. — Fletcher, Joseph: Humanhood, Essays in Biomedical Ethics, 1978. p.99. — Fried, C.: „Ethical issues in existing and emerging thechniques for improving human fertility", in his Law and Ethics of AID and Embryo Transfer, 1973, p.40-44. — Fuchs, Joseph: „Basic Freedom and Morality" in his Human Values and Christian Morality, 1970. p.1978-203. — Fuchs, Joseph: „The absoluteness of moral terms", Gregorianum, 1971. p.415-457. -— Haring, Bernhard: Ethics of Manipulatin, 1975. p.200. — Hellegers, André, McCormick, Richard: „Unanswered questions on test-tube life", America, Aug 18, 1978. p.74-78. — Hittani Kongregáció, Donum Vitae, Vatican Gty, 1987. — Jakobovits, Isaac: Jewish Medical Ethics, 1975. p.272-273. — Janssens, Louis: „Norms and priorities in a love ethics", Louvain Studies 1977. p.207-238. — Janssens, Louis: „Artifical Insemination, Ethical Considerations", Louvain Studies 1980. p.3-29. — Klein, Isaac: Responsa and Halakhic Studies, Ktaw Publ. 1975. p. 167-168. — McCormick, Richard: The Ambiguity of Moral Choice, Marquette Universety, 1973. — Mc.Cormick, Richard: „Reproductive Technologies" Encyclopedia of Bioethics, 1978. col.1458. — XII. Pius: (1949), Acta Apostolicae Sedis, p. 577. ff. — XII. Pius: (1950), AAS, p.252. — XII. Pius: (1951), AAS, p. 850. — XII. Pius (1956), AAS, p. 470-71. — Rahner, Karl: „On the question of formal existential ethics", Theological Investigations, vol.II. 1963, p.217-234. — Rahner, Karl: The Dynamic Element in the Church, Herder 1964. — Rahner, Karl: „The problem of genetic manipulation", Theological Investigations 3, vol. IX. 1972. p.246. — Ramsey, Paul: Fabricated Man, Yale u. Press. 1971. — Rosner, Fred: „Modern Medicine and Jewish Law", Studies in Torah Judaism, vol 13,1972. p.105. — Siegel, Seymour: „Test-tube propagation", The Jewish Spectator, Winter 1978, p.24. — Smith, Harmon 1.: Ehics and the New Medicine, 1970. p.83. — Thie- licke, Helmuth: Ethics of Sex, 1964, p.252-254, 259. — Troisfontaines, R.: „L'insemination artifidelle", Nouvelle Revue Theologiyue, 1973, p.764-778. — The United Church of Canada; Report of the Commission on Ethics and Genetics, 1975, p.7. 148
