Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)
1993 / 2. szám - KÖRKÉP - Bán Endre: "Tolle, lege!" - Néhány tanács bibliaolvasóknak
vényként jelenik meg az áldozat: csak az önmagát feladó mag hoz termést. Végkövetkeztetésünk: nem a megváltás tana, nem a Szentháromság tana van kinyilatkoztatva, hanem a megváltás ténye, Isten szentháromságos lénye. Isten nemcsak a Bibliában tükröződik, hanem teremtményeiben is. Ami tehát Isten terveiről a teremtményekben egyértelműen megmutatkozik, azzal nem értelmezhetjük ellentétesen a Szentírás egyes kijelentéseit. Példaként említhetném egyes szekták tanítását arról, hogy Isten mindenkit meg akar gyógyítani, hogy minden betegség a sátántól van. Ismerjük ezeknek a közösségeknek szinte mágikus praxisát, mellyel minden betegséget száműzni akarnak. Holott csak körül kellene nézniük a világban, s meglátnák, hogy a szenvedés belefér Isten terveibe. — A Szentírás szerzői nem voltak kompilátorok, akik „szakdolgozatokat" készítettek, hanem olyanok, akik egy üzenetet akartak továbbadni. VEDD ÉS OLVASD! A tépelődő Ágostont a gyermekhang így figyelmeztette, elindítva ezzel benne lelki fejlődését. Ma örvendetesen sok ember, — fiatal is, idősebb is — nyúl a Szentíráshoz, hogy lelki táplálékot találjon benne. Érdemes szemügyre venni, hogy miképpen használják a Bibliát. a) Vannak, akik rendszeresen olvassák; ebben nyújt segítséget több egyházi naptár vagy egyéb kiadvány, amely minden napra javasol meghatározott perikópákat. Jó ez a módszer, főleg ha elsegít oda, hogy az üdvtörténet egésze, az isteni üdvrend folyamata tárul fel általa. — Ezzel kapcsolatba két problémával találkoztam: a kisebbik az, hogy sok hívő napi penzumnak fogja fel a bibliaolvasást, s bűnként gyónja meg, ha valamelyik nap elmulasztotta. A nagyobbik veszély az, ha az Ószövetséget és az Újszövetséget egyenrangú kinyilatkoztatásként fogjuk fel, elfelejtve azt, hogy a „törvény csak nevelőnk volt Krisztusra" (Gál 3,24). Ha nem értjük meg a kinyilatkoztatás előrehaladó folyamatát, mi is elmondhatjuk egy mai fiatallal: „Nem tudtam Mózes Jahvéját összeegyeztetni az evangéliumok Jézusával." b) Van olyan, aki egyszerre olvas el hosszabb részletet. Ennek előnye, hogy így a kinyilatkoztatás atmoszférája jobban megérinti az embert. így írta le egyik fiatalember: „Ekkor adta kezembe a szomszéd néni az Újszövetséget, hogy olvassam el. Amúgy fekve, lustálkodva olvastam, és ahogy egyvégtében elolvastam az evangéliumokat, megérintettek a szavak, és kimozdítottak a holtpontról." — Probléma lehet ennél a praxisnál, hogy rendszertelen, hangulattól függő. Ugyanez a fiatalember bevallja: „Két nehézségem volt ezután a bibliaolvasással: Lusta voltam kinyitni, és vadásztam az újabb élményeket benne. Amikor ugyanazt az evangéliumot újra és újra hallottam, a dögunalom kerülgetett." c) Az is bevett mód, hogy valaki választ vár egzisztenciális kérdéseire a Szentírásból. „Ha valami probléma volt, vagy nem sikerült valami, mindig a Bibliától reméltem egyfajta lelki támogatást és segítséget", — így vall szintén egy mai fiatal. Néha egészen speciális, kifejezett formában jelentkezik az isteni válasz, mint az alábbi esetben: „Egy alkalommal igen el voltam csüggedve, mert (vallástalan) környezetemben nagyon erős ellenállásba ütköztem. Valahogy bejutottam egy olyan templomba, ahol azelőtt talán csak egyszer voltam, -— akkor is csak néhány percre. Éppen szentmise kezdődött. Az olvasmányban pedig ezt hallottam: ,Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra, keményítsd meg szíved, és légy állhatatos...' (Sir 2,l-2.b). Eleredtek a könnyeim." — Megható kegyelmi élményeket tapasztalhat meg így az ember, — ha a szíve valóban Isten válaszát akarja hallani, s képes elviselni türelemmel Isten esetleges hallgatását is. Probléma lehet, ha az ember mágikusan, vagy automataszerűen használja a Szentírást Isten válaszának meghallására. d) Sokan közösségben olvassák és beszélik meg a Szentírást. Ezzel a módszerrel kölcsönösen gazdagíthatják egymást a nekik jutott adománynak megfelelően. A kölcsönös, közösségi bibliaolvasás azonban csak lelkileg érett és jól összecsiszolódott közösségben, vagy jó vezető irányítása mellett problémamentes. Éllenkező esetben fecsegéssé fajul vagy egyesek ráerőltetik saját nézeteiket a többiekre. 107
