Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)

1992 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Brückner Ákos Előd: A világi hívők részvétele az egyházi élet közösségben

Hasonló tapasztalatokról számolhatunk be a jegyesek felkészítésénél. Nemcsak a városok közös házassági előkészítő tanfolyamain látnak el pótolhatatlan hiteles szerepet világiak, — hanem az egyes plébániák konkrét felkészítő szolgálatában is. Egy szerény kezdet nyomán ugrásszerűen megnőhet azon elkötelezett, példás életű keresztény családok száma, akik készséggel segítenek a házassági előkészítő kurzuson. Bár a felelős irányítás az illetékes lelkipásztor kezében marad, mégis a felkészülési alkalmak közül egyet, esetleg kettőt az erre előzetesen felkért, beosztott családok a saját otthonukban tarthatnak a jegyeseknek. Az a gyakorlat vált be, hogy egy-egy ilyen fogadó családhoz két, esetleg három jegyespárt osztunk be. A személyes feloldódás, a családi légkör, a felkínált élettapasztalat az oktató formát párbeszéddé oldja. A modellcsalád a későbbiekre is fogódzópont marad.

Ahol a plébánia már sok élő kisebb közösség közössége, ott az esküvő után reális lehetőség és elvárás, hogy a fiatal pár közösségben maradjon egyházközségével. De ennek az odaadásnak a gyökereit még a házasságra felkészülés során ki kell alakítani, — a peremről jöttek esetében is.

— A világiak — szakértelmük latbavetésével — sok-sok területen teremthetnek fórumot, hogy az egyház nyílt segítőkészségét tanúsítsák. Ilyenek felsorolásszerűen: a pszichológiai — esetleg drogmegelőző — tanácsadó szolgálat, a jogsegélyszolgálat, a különféle karitatív szolgálatok. Különféle oktatási, tájékoztatási szolgálatot is kiépíthetünk. Jelentősnek látszanak a különféle klubok, a kötetlen együttléti formákat biztosító szervezések, amelyek a jóízlésű szórakozásnak is teret adnak. Mindezek hatékonysága és hitele elsősorban a működtető vezetőktől, animátoroktól függ. Az egykori emerikánás bálok szerepéhez hasonlóan reális igényre felelnek a mai evangéliumi nívón mozgó táncházak, farsangolások... — Ha az egyház kellően nyitott, akkor az oltár felé nemcsak geometriailag, hanem lélektanilag is megfelelő lépcsőket épít az odatartok számára.

b) A kölcsönösség, a párbeszéd-helyzet kialakításának érdekében:

Az érdeklődők, a visszatérők megszólítása után kölcsönösségbe, a szavak és tettek dialógusába kell kerülnünk egymással, ahhoz, hogy „megmaradjunk a szeretetben". Ebben a dialógusnam ugyancsak fontos szerepe van a világi hívőknek.

— Az egyházközségi képviselőtestületek szakosztályai: Talán a leghagyományosabb forma az egyházközségi képviselőtestület dialogizálása — nemcsak a lelkipásztorral, de egymás között is. Az egyházközségi vezetők segítőreje rohamosan fejlődik, ha szakcsoportokat alakítanak ki az egyes képviselők egymás között és mások bevonásával. Erre talán legelső gyakorló terület a műszaki feladatok köre. Hasonlóan képezhetnek munkacsoportokat a gazdasági, a kateketikai, a karitatív feladatok művelői. A közös munka, a közös felelősség igen mély kapcsolatokat tud teremteni a hívek között és valamiképp mul- tiplikátorokká, animátorokká neveli őket mások bevonására is. Mindez önkéntességében, odaadásában, korrekt stílusában, derűjével és mértéktartásával sajátosan keresztény jelleget kap.

— A szentmise résztvevőinek kölcsönösségi fórumai. Megfigyelhetjük, hogy számos egyházközségben hogyan gyógyítja, alakítja a közösség szövetét minden olyan esemény, amely valamilyen — bármely kezdetleges fokú — kölcsönösségre szólítja fel a híveket, például egy-egy mise résztvevőit. A kölcsönösség jó eszköze a „segítséget kérek", „segíteni akarok" tábla a templom végében vagy alkalmas csarnokában vagy lépcsőin azok a találkozók, „lépcsős zsinatok", amelyek a miséről kiáramló családok, fiatalok kapcsolatigényéből forrásoznak.

Bár tőlünk nyugatra erre a célra a templom alatti-melletti csarnokok állnak rendelkezésre, sokszor teával, feketekávéval ízesítve, klubosítva, talán a mi mai szegénységünknek, kultúrtermeinktől kifosztottságunknak is vannak pillanatnyi előnyei. — Mindenesetre a hazai protestáns egyházak időnkénti szeretetlakomáiból mi is tanulhatnánk.

— Közös munkák. A kapcsolatépítés eszköze minden jólszervezett közös munka: a reno249