Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 2. szám - KÖRKÉP - Széll Margit: Riport Rapcsányi Lászlóval: Az ökumené és a vallási párbeszéd fejlődése a Magyar Rádióban
Nekem viszont olyan öröklött, tanult és átélt istenélményem, biblikus élményeim vannak, hogy sohasem voltak ilyesfajta kétségeim. Ám ezt soha nem hirdettem fennhangon, és személyemben sem vagyok valami példakép, — talán életében senki sem mondható annak. — Viszont nagyon könnyen megtalálom a kapcsolatot, mert igyekeztem a másik legbensőbb érzéseihez közeledni. A rádiósnak fel kell készülnie és hallatlan koncentrációval kell ráhangolódnia a másik ember lelkére, mégsem lehet merev. A kérdéssel csak keretet adhatok és a beszélgetés során a gondolat, mint a labda, ide-oda száll, szó szót követ, és egy egészen új világ nyílik meg előttem. Rádiós munkámnak kétségtelenül legizgalmasabb legmaradandóbb fejezete, és talán a legszebb feladata volt annak a pápai látogatásnak közvetítése, amely szerintem minden vallá- sú és nemzetiségű embert, legalább egy rövid időre egyesített. Még meg sem érkezett a pápa, és már mindenki a hatása alatt állott. A rádiós életében megismételhetetlen esemény, hiszen élő adásban napokon át kellett „lefesteni" mindazt, ami ott történik. Ilyenkor már a közvetítés vezetője —jelen esetben sajátmagam — nem is a maga ura. Nagy erőt adott nemcsak a feladat nagysága és belső izgalma, hanem, hogy milyen rendkívüli személyről kell szólnom. Azonnal lelld kontaktusba kerültem a pápával, sugárzó személyiségével. Mogcso- dáltam derűjét, fáradhatatlanságát. Különböző helyeken szinte csodává vált, és mégis any- nyira emberi és egyszerű volt. Erezni lehetett, hogy mindenáron — vallásra való tekintet nélkül — az emberek közé akar menni és megfogni kezüket. Számomra nemcsak bensőséges beszédeiben, hanem ezekben a gesztusokban nyilvánult meg leginkább a vágya az egyetemes megbékélésre és egyetértésre. Bármilyen nehéz körülmény között is megtalálta a megfelelő hangot. Olyan volt, hogy Göncz Árpád jellemezte: „Ez egy szent ember!" A pápa maga volt az „ökumené", az egység, a teljes. Máriapócson görög rítus szerint misézett, ezzel felvetette a kapcsolatot az ortodox szlávokkal is. — Alázatosan megkoszorúzta Debrecenben a protestáns gályarabok emlékművét. — Találkozott a zsidóközösséggel, amely előre vetette reményét egy elinduló vallási-teológiai párbeszédnek a Vatikán és a hazai zsidóság között. Kitűnt, hogy világegyház feje egészen más összefüggésekben gondolkodik, és rendkívüli felelősséget érez az emberiség sorsa iránt. Ez az oka annak, hogy — a sok negatív előkritika, mindenféle beharangozás, ízetlen gúnyos szövegek ellenére — a magyar társadalom és az a sokféle nemzetiségű nép fáradhatatlanul követte, kisérte és szívébe fogadta a Szentatyát. Meghódította az országot anélkül, hogy ebben a propaganda segített volna. Szinte napról-napra haladt előre népszerűsége. Láthatatlan karizmatikus erőt árasztott magából, és magával ragadta a társadalmat, a népet, és, ami a legnehezebb, a sajtót. A legellenállóbbak — akikről nem is lehetett tudni, miért tették —■, végül azok sem tudtak mást mondani: „Hát igen. Azért ez egy nagy ember!" A pápalátogatás gyümölcsei most kezdenek beérni. Egyeik legfontosabbnak tartom, hogy megindulhatott a „Hitélet" vallási krónika a Kossuth adóban. — A pápának az a szinte megtapintható gondolkodása, felekezetre való tekintet nélküli egyetemes kitekintése a világra, újra felkeltette bennem a régi kérdést: Milyen is az emberiség, melynek tagjai különböző vallási csoportokhoz tartoznak? Egyáltalán milyenek az emberek, amikor vallásban gondolkodnak vagy féltik vallási csoportjaikat? — Ez most arra késztetett, hogy a különféle vallások eseményeit, híreit — az ökumené és a párbeszéd világszintéi méretében — megpróbáljam napról-napra összefoglalni és az érdeklődő hallgatóknak közzétenni. így született meg az a krónika- és hírtípusú napi műsor hétfőtől péntekig 13,45-től 14 óráig, amely a világ valamennyi hírszolgálatának vallási jellegű anyagát tényekkel és eseményekkel felsorolva közli. — Ez a kis röpkeség a Kossuth adó középhullámán egyszer csak ráébresztett arra, hogy az emberek ezerféleképpen élik meg hitüket, és ezek a dolgok valami módon összehajolnak. A Rádió vallási műsorainak ideje más módon is változott, többszörösére bővült. Va- 'map élőben közvetítjük a különböző istentiszteleteket, minden pénteken és szomba111
