Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Brückner Ákos Előd: Nem hallgathatunk róla… (Néhány szempont a lelkinapok, lelkigyakorlatok tanulságairól)
ezekből is lehetett válogatni. Egy borítéknyi cédulából pedig, — az azokra felírt tulajdonságokat figyelembevéve — ki-ki „megépíthette" családi otthonát: figyelve arra, mi kerül az alapba, mi képezi a tartókat, falakat, — mi kerüljön a tetőre és — esetlegesen, mi az, ami elfüstölöghet, kimaradhat az összképből... Ezeket próbáltuk ki a lelkinap keretében. b)Korábbi hittantalálkozók eleven beszélgetési anyagát, fiatal házasok leveleit, szemléltető ábrákat, témába vágó könyveket, ismertető füzeteket és a résztvevők személyes tapasztalatait, — amelyeket a csoportbeszélgetés váltott ki — nem annyira ábraként, hanem tanúsító vallomásként ragadtuk meg. Mindez a lelkinapon ismételten beillesztett csendes elmélkedési időben jó alapot adott az elmélyedéshez, megszíveleléshez. c. Felfigyelhetünk a nagymarosi és más ifjúsági találkozók, zarándoklatok belső alakulására is. Az előadásszerű közléseket eleinte, főként a csoportbeszélgetések oldották fel. — Napjainkban főleg a vallomások és közös imádkozások, adorálások forrásai fakadnak fel. d) Szerzetesgimnáziumaink egyikében a többnapos nagyböjti lelkigyakorlat teljesen dialogizáló formában történt. Az eleven bekapcsolódási lehetőség olyan hatással volt a fenntartásokkal, közönnyel sokszor „megfertőzött" fiatalokra, hogy a lelkigyakorlat utáni szabad és felszabadult időben még önként vagy két óra hosszat tovább folytatták a „lelkibeszélgetést" (vö. Collationes patruum) vezetőjükkel. Összegezésként a következőket emelnénk ki: 1. Bármennyire is analizáló hajlamú korunk szellemi törekvése, mégis észre kell vennünk — éspedig örömmel és reménnyel — a szintézis fel-feltörő igényét. A hellenista test-lélek komponensekből álló emberkép helyett ma szívesen ragadjuk meg a Biblia ősibb emberképét: amelyben az ember lélekkel áthatott testként egységes valóság — legfeljebb nézheti önmagát alulról, „test" szerint, naturálisán, materiálisán; és „lélek szerint" felülről, Isten meghívottjaként, Isten ajándékainak fényében. — a gyógyítás az egyoldalú szomatikus, gyógyszeres kezeléstől a mentális tényezők bekapcsolása, a természetes gyógymódok komolyabban vétele felé, a preventív magatartás előtérbe helyezése felé halad, — hogy ne mondjuk, „gyógyul". A didaktika sokcsatornás közlésmódokat, a metakommunikáció tegnap talán kevésbé kihasznált lehetőségeit ajánlja, az egész embert a maga teljességében akarja megszólítani és tanítani. Századunk meglátása a perszonális, személyes megközelítés és a munkáltató, közös cselekvésbe bevonó módszerek alkalmazása a pedagógiában. — Amikor a művészetek az alapélményekre redukálják közlő, rámutató, kiemelkedő szolgálatukat, és amikor a tömegkommunikáció gyakran a túlzsúfolással, a hatások reklámszerű túladagolásával manipulál, láthatjuk, mennyire igényli ma az ember a valóság gyökeres és lehetőleg teljes, megbízható megragadását. Ezért tűnik alkalmasnak, az idők jeléhez igazodó magatartásnak, ha bibliás hitünk tartalmát az egész emberrel szeretnénk közölni, vele megosztani — nemcsak intellektuálisan a „fejével", hanem emocionálisan a „szívével" is, és tettrekészség pragmatizmusával a „kezével" is. A komplex elmélkedtető módok, az együttgondolkodást-cselekvést kiváltó formák ezért látszanak időszerűnek, a kor kegyelmeit megbecsülő eljárásnak. 2. Az eszmék, hatások kavalkádjában, a készen talált információk halmazában a fiatalok szemlátomást az elhárítás, a védekezés, és (vagy a szimplex befogadás) irányába kényszerülnek, és károsodnak. Megfigyelhető, hogy kb. 10 éves korú gyermekek még készek vállalkozni, alkotni, megszólalni, idősödve azonban — a prepubertás, pubertás problémáit, zárkózottságát is beleszámolva, — de azon túlmenően — defenzívekké, közönyösökké, megszólíthatatlanokká, alig szívenüthetőkké válnak. Ott, ahol sokszáz diákmisén résztvevő gyerekből öt-hat éve a prédikáció következő heti megválaszolásaként a visszaemlékező rajzok százai kerültek az áldoztatórácsra, ma alig néhány, jobb 248
