Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 2. szám - KÖRKÉP - Szennay András: Az egyház és a médiák (Negatív jelenségek és pozitív feladatok)
emberi elmékbe és szívekbe mindaz, amit „közzé akart tenni”. - Napjainkban más technikai felszereltséggel, más „hangszereléssel”, nagyobb tömegeket megszólítva, de úgy és ott kell folytatnunk, ahol Krisztus földön jártában abbahagyta, amikor szólt, amikor láttatott, azaz sajátos „képanyaggal” operált. Később, évszázadok múltán az egyház ugyancsak eleven képanyaggal hatott a „szegények Bibliájá”-val, majd hangosan (és megfelelő tartalommal) szólt az összegyűltekhez az igehirdetésben. A ma nemzedékének is meg kell találnia az eszközt-utat-módot ahhoz, hogy az Üzenet eljusson az emberekhez. Ha mi, hívő keresztények egyre világosabban fogjuk látni és értékelni, hogy a mai különféle tájékoztatási eszközöknek milyen nagy hatása van az emberek gondolkodására és magatartására, ha végre tudatosítjuk, hogy milyen előnyösen vagy károsan befolyásolhatják ezek a gyermekek és fiatalkorúak életalakulását, akkor arra is rá kell döbbennünk, hogy felelősségünk a médiák hatásának formálásánál - közvetlenül és közvetetten is - óriási. Nem elég a médiák negatívumait kritizálni, ellenük tiltakozni - a pozitív fejlődést is aktívan elő kell mozdítanunk. Társadalmunkban szóban, tettekben és írásos megnyilatkozásokban képviselnünk kell azt a tartalmi gazdagságot, melyet a fiatalok és felnőttek számára közvetíteni kívánunk. A norma- és értékkeresés feltárásánál és bemutatásánál a keresztényeknek igen nagy a társadalmi felelőssége. E téren is - mint számos egyéb vonatkozásban - a szó szoros értelmében politikai, azaz a közösséget szolgáló feladat vár rájuk. Világi hívőkre, teológusokra, papokra, püspökökre egyaránt. Amikor és ahol a norma- és értékkeresés feltárásának, bemutatásának folyamatában vitákra kerül sor, a vitapartnerek közül nem hiányozhatnak a felkészült keresztények sem. Tudásukat és tapasztalataikat kell kamatoztatni a megbeszélések, nyílt fórumok alkalmával. Úgy kell érvelniük, hogy a közömbösök, sőt a nem hívők is - legalább - elgondolkozzanak, a nyitottak, a bizonytalankodók pedig hitükben, erkölcsi állásfoglalásukban és magatartásukban megerősödjenek. Pluralista társadalmunkban, az eszmék és tények zűrzavarában, ebben a sajátos kakofóniában a keresztényeknek a harmónia kialakításán kell fáradozniuk. Ha felelősen, felkészülten fognak e munkához, akkor társadalmunk zűrzavaros helyzetének kibontakoztatásánál felbecsülhetetlenül fontos munkát vállalnak és végeznek. E munka végzése során fel kell ismerniük a hagyományos és a legkorszerűbb elektronikus médiák jelentőségét és be kell állni a fejlődés mai fázisának munkásai közé. Szennay András „íme elküldöm előtted követemet, Hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava ez: Készítsétek elő az Úr útját! Egyengessétek az ösvényeket!” (Mk 1,3) 115
