Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 2. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE NEMESKÜRTY ISTVÁNNAL - Lőcsei Gabriella (a beszélgetést feljegy.): Nem szabad félni...
-Több kedvenc szövegrészem van, mostanában például azt a részt szoktam gyakran olvasni, ahol Jézus, a szeretet és a megbocsátás hirdetője és megvalósítója ezeket a kemény szavakat mondja: Aki a gyermekeket megbotránkoztatja, jobb, ha malomkövet köt a nyakába, és elpusztítja önmagát. A modern ember, ha hívő is, szívesen „szálazza szét" az újszövetségi tanításokat, és a keresztény vallás alaptételeinek egyikét kötelezőnek érzi a maga számára, másikat nem.- Ha arra gondol, hogy a gondolkodó elme rendszerint a maga választotta, saját útján jut el a vallás lényeges kérdéseihez elmondhatom, hogy nekem is megvan a magam okfejtése: Isten létét az is bizonyítja, hogy a világ végtelen. A világ végtelensége jelzi ugyanis számunkra, hogy van egy olyan lény, akit ésszel föl sem tudunk fogni. Ha nem ésszel, akkor mivel közelíthetjük meg? Hittel és szeretettel. Pál apostol mondja, a törvény tökéletessége a szeretet. Isten a szeretet. Szerintem a hit egyik alapkérdése a szeretet. A másik az örök életben való hit. Ha csak ebben az életben hiszünk, akkor a hitünk semmit sem ér, mert rosszabbak vagyunk, mint a pogányok. Az örök élet azonban tapasztalati úton bizonyíthatatlan. A világ végtelen, mi pedig be vagyunk zárva véges testi rendszerünkbe, fölösleges gondolkodnunk azon, mi az örök élet. Viszont a hitből fakadó szeretet olyan felhajtóerőt adott az emberiségnek, amin lehet is, kell is gondolkodnunk. Főleg mostanában, amikor úgy tűnik, híján van mifelénk az emberiség ennek a „fölhajtóerőnek”.- Az emberiség általában, a magyar nemzet pedig különösen akkor került erkölcsi, gazdasági csődbe, ha elveszítette a hitét. Ha nem tud válaszolni arra a kérdésre: mi végre vagyunk a világon? Vagy: ha meg sem fogalmazza ezt a kérdést önmagának. 1948 után a magyarországi kommunisták pártja azt a választ adta erre a kérdésre, hogy míg a keresztény vallás, de a zsidó vallás is a földi életet csupán zarándokúinak tekinti, addig a kommunizmus a paradicsomi állapotokat hozza el a Földre. Ezt a nagy tömegek elhitték, sőt hajlandók voltak áldozatokat is hozni a kommunista paradicsom eljövetele érdekében. Harminc év után kezdtek rájönni, hogy ez a tan téves. A mostani, teljes összeomlásnak az a magyarázata, hogy a magyar ember semmiféle választ nem kap arra, mi végre van a világon? Nem kapja meg a keresztény választ se, a marxistát se. Hogy a marxista választ nem kapja meg, azt értem; de miért ne kaphatná meg a keresztény választ?- Ahhoz, hogy a keresztény válasz megszülethessen, rendszeres hitélet kell. Az állam azonban túl sokáig akadályozta mindenféle felekezet hitéletét ahhoz, hogy most hirtelenjében rendszerességről és közösségi hitéletről lehessen beszélni. Függetlenül a vallástól, egy értelmes államnak gondoskodni kellett volna kötelező erkölcsi oktatásról. Ma csak a büntető törvénykönyvből tudja meg a polgár, mi a helyes, mi a helytelen. Ezért azután nem lehet csodálni, hogy rosszabb helyzetben van az ország, mint amilyet a gazdasági bajok produkáltak. Az erkölcs tekintetében van rosszabb helyzetben. A templomokban egyre nagyobb sokadalom látható, fiatalok, középkorúak is keresik a „választ", keresik Istent, nemcsak az öregek.- De nem kovácsolódnak közösséggé. Nincs közös éneklés, ehelyett - a katolikus templomokról beszélek elsősorban - csak a magyar miseszöveg mormolása hallatMelyik résznél nyitja ki leggyakrabban a könyvét? 85
