Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Lukács László: Információ - kommunikáció - új testvériesség?
TANULMÁNYOK Lukács László INFORMÁCIÓ - KOMMUNIKÁCIÓ - ÚJ TESTVÉRIESSÉG? A média-robbanás századunkban A könyvnyomtatás feltalálása alapvetően megváltoztatta az emberi tudás átadásá- nak-átvevésének lehetőségeit. A szóbeli közlés mellett ugyan már évezredek óta ismerték az írásos érintkezés lehetőségét, ez azonban - a technika fejletlensége miatt - mindig csak néhány embert köthetett össze. Fölbecsülhetetlenek ezek a ránk maradt dokumentumok: az elröpülő szó mellett az írás rég múlt korok néhány igen jelentős emléket őrizte meg számunkra. A nyomtatott betű segítségével azonban nagy példányszámban lehetett előállítani ugyanazt a könyvet: gyakorlatilag bárkinek kezébe eljuthatott ugyanaz az írás. A „Gutenberg-galaxis” (ahogyan Mc Luhan nevezi a könyvnyomtatás korát és kultúráját) tette lehetővé az újság létrejöttét. Csupán ötlet kellett hozzá: a XVII. századtól jelennek meg a különböző napi-heti-havi kiadványok, újságok, folyóiratok. Ezek nem egyszer s mindenkorra szóló tudnivalókat közölnek olvasóikkal, hanem friss híreket, aktualitásokat, jelentősebb vagy érdekesebb eseményekről szóló beszámolókat. A nyomtatott betű által közölt tudás - s evvel párhuzamosan az olvasók tudásszomja - új területre terjed ki: a folyton változó világ napi eseményeire. Jelentősen kitágul ezzel az emberek érdeklődésének horizontja, hiszen tudomást szerezhetnek olyan eseményekről is, amelyek más vidékeken, más országokban, sőt más kontinenseken zajlanak. A rádió, majd a televízió fölfedezése kellett ahhoz, hogy a sajtó által létrehozott információs rendszer gyökeresen megváltozzék. A drót nélküli távíró lehetővé tette azt, hogy távoli eseményekről is gyorsan hírt adhassanak az újságok. A rádió segítségével azonban közvetlenül hallhatóvá lett a messzi országok, emberek üzenete, a televízióban pedig mindez láthatóvá is vált. A hang, majd a kép is, s az így megszólaló emberek, az általuk megjelenő valóság egyre kevésbé ismert távolságokat, s könnyedén túllépett országhatárokon. A műholdak korában pedig nem jelent többé technikai nehézséget az, hogy ugyanazt az eseményt egyszerre láthassa bárki a földkerekség bármely pontján. Az információ: nagyhatalom Korunk emberének mindennapi kenyerévé lett az újság, a rádió és a televízió: éhezi a híreket, a tájékoztatást, de a szórakoztatást is, a tömegkommunikációs eszközöknek folyamatosan rendelkezésére álló szolgáltatásait. Napi életének részeivé lettek, s észrevétlenül beleépülnek személyiségébe is: az egyének és a társadalmak legnagyobb formáló erejévé váltak. Hatásuk annál erősebb és veszélyesebb, mert a legtöbb ember tudatos kontroll nélkül nyeli le a hírközlő eszközök nyújtotta táplálékot, nem is veszi tehát észre, milyen mértékben és ritmusban alakítják át gondolkodását, érzelmeit, egész személyiségét - ugyanez érvényes a társadalom egészére is. Az elmúlt évtizedek megtanítottak arra, hogy politikai hatalom mellett egyéb, nem kevésbé erős nagyhatalmak is: a gazdasági hatalom mellett talán leginkább a tömegkommunikációs eszközök hatalma érvényesül a társadalom életében, de a nemzetközi életben is. Az ellenséges hatalmak a második (sőt már az első!) világháborúban felhasználták az információ fegyverét is. Egy-egy ország határait 65
