Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 1. szám - KÖRKÉP - Széll Margit (a riportokat kész.): A koldulórendek mai küldetése
saját tulajdona. Elindulásuk után 100 évvel már 25 ezer kapucinus járta a világot (San Francisco városa, dél-amerikai misszió), számuk hamarosan 70 ezerre nőtt. Alapításuk után 30 évvel jelen voltak hazánkban. De mi ad aktualitást ilyen nagy múltú rendnek? „Mindenekelőtt lelkileg akarjuk megújítani az egyszerű népet! Mivel nem vagyunk helyhez kötöttek - bár vezetünk plébániákat itt Budapesten, Tatán, Móron és Máriabesnyőn -, bejárhatjuk az országot. Tervezünk népmissziókat, templomi és kisebb körű lelkigyakorlatokat.” László atya máris vállalt különböző helyeken felnőttkatekézist. A római keresztény műalkotások vetítésével teszi közvetlenné, élményszerűvé előadásait. - „Jól tudom, hogy ebben a vizuálisan túltáplált, szörnyű látványokkal fertőzött világban milyen nagy szükség lenne a szépséges, vallásos és művészeti filmekre, amelyek látványokkal is vonzzák az újhoz a keresőket.” - Bizony nagylelkű adományozókra várnak, akik lehetővé tennék egy videokészüléknek a beszerzését. Elfoglalták Máriabesnyőt, ahol Fidél atya vezetésével tíz novícius kezdi meg rendi életét. A besnyői zarándokhelynek nagy volt a vonzásköre, amit most fokozottabban szeretnénk életre kelteni. A kapucinusok hagyományos Mária-tiszteletét terjesztjük. A rend mindig nagyon tisztelte a Szent Szüzet, majd erőteljesen közreműködött abban, hogy Mária Szeplőtelen Fogantatását hittitokká nyilvánítsák. Máriabesnyőn korábban is sok megtérés történt. Áh ítatkeltő légköre nagyon alkalmas összefoglaló szentgyónásokra, a szentségek vételére. Az atyák ezekben állandóan a hívek rendelkezésére állnak. Itt tovább idézem a tartományi titkár atya szavait: „A zsinat szellemében megújult rendi konstitúciónk megkívánja, hogy ahol csak lehet, a híveket is vonjuk be zsolozsma-imánkba. Ami már külföldön szokássá vált, ahhoz a hazai híveinket szélesebb körben még hozzá kell szoktatni. - Az új konstitúciónk arra is buzdít, hogy nyissuk meg szigorú klauzurás rendházainkat, adjunk lehetőséget a világiaknak, hogy időlegesen visszavonulhassanak kolostorainkba, testi felüdülésre, lelki elmélyülésre. Ezek nem lelkigyakorlatok, hanem a közös élet napirendjébe való egyszerű beilleszkedés, miközben a résztvevők feloldódnak a krisztusi lelkületben. Kiváló alkalom a hivatás tisztázására is... Érdekes módon a rend eredeti elgondolása tér vissza. Akkoriban Fratres Minores de vita eremitica-nak, remeteéletet élő kisebb testvéreknek is neveztek minket...” Sürgető feladatnak tartják a kapucinusok, hogy újra életre keltsék a világiak harmadrendjét, és tagjaikat a zsinat igénye szerinti igazi apostolokká neveljék. Külföldön, így Olaszországban is, a különböző ágazaté ferenceseknek virágzó harmadrendjeik vannak. Egyszerűek és tanultak, vezető személyiségek vannak benne jelen, mivel a Szent Ferenc-i életszemlélet újból nagyon vonzó. Hiszen ma is megismétlődik a pénz, az anyagiasság, az erőszak zajos élete, amelyből a szeráfi Szent kivezette a fiatalokat, hogy a világ szellemét levetve, csak Krisztusnak éljenek! Találkoztam olyan fiatalokkal, akik nagyon érdeklődnek a kapucinus életforma iránt. Megkérdeztem, mi vonzza őket: „Nekünk nagyon fontos a külső is. Belső vágyainkat, érzéseinket, ösztöneinket fejezzük ki jelvényekkel, ruházattal. A lezser ruházat a könnyedséget, a formától való elfordulást jelzi, a kemény rock hívei a támadási ösztönt, az erőszakot élik ki fémekkel szögecselt bőrruházatukkal, hangoskodásukkal... Ezért én úgy gondolom, aki Krisztust szereti, annak jó, ha külsőleg is utánozhatja. Akik meglátják követőit szakállasán, a koldulok vándorcsuhájában, akaratlanul is Szent Ferencre gondolnak. Szent Ferenc pedig Jézus alakját nemcsak lelkében, de külsejében is tanúsítani akarta. Ez nekem nagyon tetszik!” A riportokat készítette és feldolgozta: Széli Margit 46
