Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 1. szám - KÖRKÉP - Széll Margit: Jézus vonzáskörében
Mindebből nyilvánvaló az is, hogy a szerzetes nem azért „értékes” az egyház és a társadalom számára, mert beteget ápol, mert szociális munkát végez, mert minden alacsony munkát szó nélkül elvállal, mert olcsó vagy éppen ingyenes munkaerő - amire egyébként népünk nagyon is rászorul -, hiszen ezt végül is mindenki elvégezheti. A legnagyobb dolog az, hogy tetteikből mindenki kiolvashatja Jézusról tett tanúságukat. Az evangéliumi tanácsok követéséről azt már többé-kevésbé tudja népünk, hogy a szerzetes lemond az alapvető emberi vágyakról, vagy azt minimálisra csökkenti. így győzi le a „szemek kívánságát”, azaz a pénz és a jobb dolgok iránti hajlandóságát fékezi a szegénységi fogadalommal. - A test kívánságaitól távol tartja magát a szüzességi-tisztasági fogadalommal. - Küzd az „élet kevélysége” ellen, a hatalom- és uralomvágy, a másokon való felülkerekedés igen erős ösztökéje ellen, amikor leteszi az engedelmességi fogadalmát. Azt bizony kevesen tudják, vagy tudják elfogadni, hogy mindezt nem valami beteges önfosztásból, öncsonkításból teszi, hanem ez a szerzetesnek élő, tudatos hitvallása Istenről: A szerzetes lényeges értéke - miközben személyes üdvösségét Jézusban akarja elnyerni hogy prófétája és tanúságtevője Isten Országának. ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT - TUDATOSÍTÁS Az előzőkből kitűnik, hogy a szerzetesek csak akkor lehetnek ma is - mint minden időben - vonzóak, ha áttűnik rajtuk Krisztus vonzása, transzparensei Krisztusnak. És itt legyen szabad a sok szép, biztató-tervező írások mellett, az érdeklődők, a közeledők véleményéből bizonyos negatív jelenségeket megemlíteni, csakis a jobbítás érdekében.- Nemegyszer a rend iránt érdeklődőket az annyira várt találkozások során egyesek elárasztják „önérdemeik” méltatásával. Akik tanácsért, lelki segítségért jönnek - krisztusi vigasztalás helyett -, azoknak saját szenvedéseiket panaszolják fel, és a végén „elfelejtik” bemutatni az indulás első lépéseit és a jövő távlatait.- Negyven év után bizonyára nem könnyű a nehezen szerzett tárgyakat, lakásokat „közösbe” adni, hiszen a világi törvények szerint ez az egyeseknek „jogos” tulajdona. Háttérben él még a félelem egy esetleges újabb bizonytalanságtól. Az „én” igénye is ágaskodik, és az az „ezerannyit” még az „örök élet” előtt akarja élvezni.- Az idősebb rendtagoknak azért sem lehet könnyű, mert nehezen tudják elviselni a mai, egyébként jó szándékú fiatalok kötetlenségeit. Míg az idősebbek az akkori nehéz munkájuk közepette alig tudták nyomon követni a zsinati nyitást és megújulást, addig ezek a fiatalok jobbára már a zsinati reform nyitott légkörében fogadták a katekéziseket és a szentségi életet. Ezért jó, ha a fiatalokat megújult szellemű, és jó pedagógiai érzékű rendtagok fogadják.- Nagy a veszélye annak is, hogy a hosszú elnyomatás után, szinte túlerővel törhet fel - gyakran nem is tudatosan - a hatalmi vágy. A mai lélektani kutatások szerint - az önfenntartási ösztönök mellett - a legerősebb a hatalmi törekvés, ami rendkívüli energiákat szabadíthat fel a másik hátrányára. A hatalomvágy azért is veszélyes, mert nincs „matériája”, így mintegy megfoghatatlan szellemi vétekhez vezet. Egy mai tevékeny egyházi vezető mondta el, hogy komoly lelkiéletét a „Nagyobbra születtem!” elvei szerint formálta(ták), ami annyit jelent, hogy Isten többet vár el tőle. Hamarosan rádöbbent, hogy ezt az Isten utáni „nagyravágyást” egyrejobban átszövi öncélú törtetése, aminek következménye mások visszaszorítása. Az Úr kegyelméből egy olyan lelkiségi irányzat ragadta magához, ahol most az elesettek, a fogyatékosok, a hátrányos helyzetűek nyomorúságos környezetében szolgálhatja az Urat. Úgy érzi, az Úr így védelmezte meg a nagyratörés gőgjétől. Most biztosan jár Jézus nyomdokában, aki Izajás szavaival így hirdette meg küldetését: „Az Úr lelke rajtam / Ő kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. / Ő küldött engem, / hogy gyógyítsam, a megtört szívűeket, / szabadulást vigyek az elnyomottaknak, / és hirdesseYn az Úr kegyelme esztendejét.” (Lk 4,18-19)