Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 4. szám - KÖRKÉP - Mustos N. István: Értelmes élet?
Jegyzetek: — 1 Gordon IV. Alport: Pattern and Gorwith in Personality, New York, 1961. —2. J. Nuttin: Psi- coanalisi e personnalitá, Ed. Paoline, Roma, 1984. —3. Hollo May: Man’s Search for Himself, London 1975. —4. A ma már nyolcvanas éveiben járó Viktor £ Frankit, aki belgyógyász, pszichiáter, a Harmadk Bécsi Pszichoterápiás iskola megteremtője, — kórháza kutató-gyógyító munkájából ragadta el a hitleri hatalom. Szülei, testvérei, felesége mind elpusztultak. Először a tömegírtásról, gázkamrákról hírhedt auschwitzi táborban ismerte mg az iszonyatot, majd a többi táborok hosszú sorát járta végig. Az életéért mindenki könyörtelenül küzdött — legalább is eleinte —, de nem volt mindegy, hogy hogyan. Volt, aki „kapónak” jelentkezett, társait könyörtelenül ütlegelte, a másik néhány cigarettáért „csendes besúgó” lett. Franki már kezdetben elhatározta, hogy képesítéséről nem nyilatkozik, nevét úgyis elvették, és a 119 104 számú „közönséges fogoly” lesz. (Csak amikor a felszabadulás közeledtével kitört a súlyos tífuszjárvány, jelentkezett orvosnak, hogy a „túlélésre” valahogy átmentse súlyosbeteg társait). — Kezdettől a legnehezebb munkákat kapta Mint rabmunkás — akikért a vállalatok fizettek a tábornak — hajszoltan ásta a vízcsövek földalatti üregeit, — és közben, ahogy ereje engedte, „belülnézetből” figyelte saját magát és a rabok lelkiállapotát. Olyan lelki törvényszerűséget ismert fel, ami új magatartást adott neki az élettel szemben. „Belső erőfeszié- sek’árán akarta önmagát és társait életben tartani. Megértő jósága, és állandó késztetése a másik megmentésére, megvédte, hogy a pokoli gyűlölet, rettegés és bosszúvágy megérinthesse lelkét. — Önmagát felülmúlni tudó ember maradt az embertelenségben!— Rádöbbent, hogy bármilyen apró, kis cél rövidebb-hosszabb ideig erőt adhat a továbbélésre. Teljes kimerültségben is úrrá lett magán, kimosta rongyait, betegen is felkelt, „rendesen” felöltözött, — ezért a „jó fellépéséért” még a hírhedt őrök is tisztelték. — Tudott imádkozni, zsoltárokat mondani, dicsérni a Gondviselést, aki „értelmet adott az életnek” — és erőt, hogy azt a pusztulás szélén is felismerjük! — Miután kiszabadult, a bécsi egyetem neurológiai és pszichiátriai tanszékének professzora lett (egyidejűleg a dallasi, pitts- burgi és a Harward egyetemen is tanított). — Korabeli jegyzetei alapján, amikor már kellő távlatban látta tapasztalatait, rendszerbe foglalta, és taníthatóvá tette bgoterápiáját. Mivel tudta, hogy korunknak egyre inkább szüksége van és lesz az élet ürességének leküzdésére, számtalan könyvet írt erről, és a világ minden részén tanítja terápiáját. — Számos tanítványával együtt már három Logo- terápiai Világkongresszuson ismertette módszerét és a nem szakosokat is erre a gyógyító lelkigondozásra irányítja. — 5.... Trotzdem ja zum Leben sagen, Wien, 1988. (Magyarul Bp. 1988). — 6. M. Széli:Teória e prassi de la caritä, Congresso Internazionale di S. Tommaso, Bergamo, 1980. — 7. Ärtztliche Seelsorge, Fischer, Frankfurt, 1987. Széli Margit ÉRTELMES ÉLET? Amikor jól megy a sorunk, aligha vetjük fel a kérdést: van-e, vagy mi is az életünk értelme? Tetteink, dolgaink szépen beleilleszkednek az életünk szabta keretbe és egyszer lassan, másszor gyorsan, de haladunk. Ebben a haladásban, növekedésben azután megmagyarázzuk a magunk akotta értelmét annak az életnek, amely a mi magyarázatunk is, indoklásunk is mindahhoz, amit teszünk, illetve ami várakozásunknak megfelelően történik életünkben. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor lassan arra is rájövünk egy idő múlva, hogy egy ilyen kényelmes életfelfogás alig lehet igazi magyarázat, másokat is kielégiő magyarázata életünk értelmének, mégha ideig-óráig megnyugtatja is az egyént. Akinek élete, sorsa nem megy jól, az vagy felad minden erőlködést arra vonatkozóan, hogy a jó- vagy a balsors értelmét latolgassa, az élet a hétköznapok egymásutánjává válik. Legjobb esetben olyan számára az élet, mint a .kötelező képtárlátogatás”: átsiet a kiállítás termein, lelassul olyan képek előtt, ahol sokan állnak, de élmény nem marad, benyomást nem kap, csak „időt töltött”. Millióknak az élet csak „időtöltés”. Amit tesznek, az a kelletlenül végzett munkán kwül az élet ilyen időtöltése, a pihenés csak az erő visszaszerzésére, a szabadidő pedig divatos időtöltések, megszokások, egyéni vagy társadalmi 233
