Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)

1990 / 3. szám - HUSZONÖT ÉVE ZÁRULT A II. VATIKÁNI ZSINAT - Bánk József: Magyar Főpapok a II. Vatikáni zsinaton - Visszatekintés

sek úrral és kedves Törnek Vince piarista generálissal. Mindketten melegen gratuláltak a felszólaláshoz (pedig előzetesen nem tudtak róla). — Nagyon megörültem, amikor a né­met sajtóasztalnál megtaláltam azt a papot, aki kéziratomat elvitte. Megígérte, hogy nem változtat rajta, s holnap visszakapom. Úgy is lett. Hiszen csak egy példányban volt meg... Közben készültünk a püspökszentelésre. Dr. P. Őrsy László S. Ja római Angol Sze­minárium lelki igazgatója tartott háromnapos lelkigyakorlatot az öt püspök részére a Do- mus Mariae-ban. — A budapesti ötös püspökszentelés után — amelyet négy kalocsai pap halálos autóbalesete tett emlékezetessé — november 2-án visszatértünk ismét az Örök Városba a zsinati tárgyalásokra, ahonnan csak decemberben kerültünk haza. IV. ülésszak (1965). Szept. 9-én indultunk repülőgéppel. A zsinati atyák: Hamvas End­re érsek, Dudás Miklós hajdúdorogi, Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök, Ko­vács Vince püspök, váci apostoli kormányzó, Szabó Imre püspök és az öt új püspök, valamint Klempa Sándor apostoli kormányzó. Ezen az ülésen már több magyar zsinati atya felszólalt. Hamvas Endre kalocsai érsek írásban nyújtotta be felszólalását. Felszólalt még Brezanóczy Pál a békéről, Cserháti József (írásban) a papi szolgálatról, és Bánk József az igehirdetés reformjáról. Tekintettel arra, hogy Brezanóczy Pállal, Cserháti Jó­zseffel, Klempa Sándorral és Vitányi Györggyel 10 napos zarándokúton vettünk részt 60 különböző nemzetiségű zsinati atyával, e második felszólalásomat távollétemben íjjas József kalocsai érsek olvasta fel. Néhány szót a szentföldi zarándoklatról. Georges Hakim názáreti melchita metropolita szervezte, aki arab és zsidó nyelven kívül kitűnően beszélt németül, franciául és angolul. (Később patriarcha lett). 1965-ben, amikor ott jártunk, Jeruzsálem még ketté osztott volt. Mandelbaum kapu választotta el az óvárost az újvárostól. A szent helyeket mindenütt végiglátogattuk. A legmeghatóbb volt a 60 püspök keresztútja a Via Dolorosán. Az egyik püspök vállán vitte a keresztet... Názáretben a zarándok püspökök valamennyien facse­metét is ültettünk. Azóta bizonyára már megnőttek. A IV. ülésszaknak magyar szempontból kiemelkedő eseménye volt, hogy a római Szent Péter bazilikában először hangzott fel magyar nyelven Aranyszájú Szent János liturgiája Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatolikus püspök szentmiséjén. A katolikus egyház legújabb korának legnagyobb egyházi eseménye a II. Vatikáni zsi­nat, — amely a csonka I. Vatikáni zsinatot befejezte, — felejthetetlen külső ünnepségek keretében, december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén ért véget. Rajtunk múlik, hogy a zsinat üdvös tanítását és rendelkezéseit szívós, elmélyült munkával tanul­mányozzuk és az egyház mindennapi életében meg is valósítsuk. Jegyzetek: 1. Gál Ferenc:Zsinat és korforduló, 1968, Szent István Társulat, Budapest— Vitányi Györgyik II. Vatikáni zsinat, Budapest, 1967. Ecdesia— Cserháti—Fábián: All. Vatikáni zsinat tanítása. A zsinati dönté­sek magyarázata és okmányai. Budapest 1975. Szent István Társulat — SaádBéta. A zsinat budapesti szem­mel. Budapest, Ecdesia. — 2. Annál többen voltak a két püspök kísérői. Ezek a következők: Esty Miklós világi pápai kamarás, a zsinati küldöttség adminisztratív ügyeinek intézője, Hamvas István házi káplán Szegedről, Mihelics Vid, a Vigäia szerkesztője, Radó Polikárp, a Hittudományi Akadémia tanára, Timkó Imre görögkatoli­kus lelkész, a Hittudományi Akadémia professzora és Semptey László, a Központi Szeminárium vicerektora. — 3. Shvoy Lajos, Dudás Miklós, Pétery József, Badalik Bertalan, Papp Kálmán, Endrey Mihály, Bárd János, Szabó Imre, Kisberki Imre, Kovács Vince. — 4. Esty Miklós világi kamarás, Timkó Imre akadémiai professzor, Csepregi Ignác esztergomi érseki irodaigazgató, Pataky Koméi Csanádi (szegedi) püspöki irodaigazgató, Ákos Géza váci irodaigazgató, Hamvas István szegedi lelkész, Siminszky Ervin orvos (egészségügyi), és Bánk Jó­zsef, a Hittudományi Akadémia tanára. — 6. Agostino Casaroli — aki 1936—1939-ben a római jogi egyetemen kurzustársam volt —, a vatikáni küldöttség vezetője megkért, hogy az olasz-magyar nyelven készült jegyző­könyvet nézzem át, hogy pontos-e a fordítás. Eme a Külügyminisztériumban került sor. — 7. A püspökök kísérői voltak: Ákos Géza prépost kanonok, vád püspöki irodaigazgató, Hamvas István püspöki tanácsos, Vitányi György prépost, esztergomi irodaigazgató. — 8. Kísérők: Ákos Géza prépost kanonok, vád püspöki irodaigaz­gató, Kováts Géza kanonok, kalocsai érseki irodaigazgató és Vitányi György prépost. 187

Next

/
Thumbnails
Contents