Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 3. szám - HUSZONÖT ÉVE ZÁRULT A II. VATIKÁNI ZSINAT - Bánk József: Magyar Főpapok a II. Vatikáni zsinaton - Visszatekintés
Bánk József érsek-püspök MAGYAR FŐPAPOK A II. VATIKÁNI ZSINATON — Visszatekintés — AII. Vatikáni zsinatot az idős XXIII. János pápa 1959. jan. 25-én hirdette meg a római Szent Pál Bazilikában. Ugyanekkor azt is bejelentette, hogy szükség van az Egyházi Törvénykönyv revíziójára is. Akkor a sajtó több helyen úgy állította be, mintha a pápa különös inspirációt kapott volna a zsinat összehívására. Ez lehetséges. Kétségtelen azonban, hogy már XI. Pius és XII. Pius pápa is foglalkozott az egyetemes zsinat összehívásának gondolatával. Mindenesetre bátor elhatározás kellett ahhoz, hogy XXIII. János pápa idős korában belevágjon egy ilyen nagy vállalkozásba. Voltaképp nem is tudhatta, hogy mibe fogott. A zsinat megnyitása napján — 1962. október 11-én este — a római Szent Péter téren összegyűlt lelkes tömegnek azt a kijelentést tette, hogy reméli, Karácsonyra befejeződik a zsinat munkája. Nem tudhatta, hogy még négy évi kemény munka áll a zsinati atyák előtt. Csak az ő élete fejeződött be az első ülésszak után. Az egyetemes zsinat (concilium oecumenicum) az összegyház, vagyis a földkerekség püspökeinek és szavazati joggal felruházott többi prelátusainak egyházi ügyekben való tanácskozás és határozathozatal céljából a pápa által összehívott és az ő, vagy megbízottjai elnöklete alatt tartott összejövetele. A pápát, mint a zsinat fejét a következő jogok illetik meg: összehívásijog. A zsinat összehívása kizárólag a pápa joga. A püspökök pápa nélkül „corpus sine capite" lennének. — Az egyetemes zsinaton a pápa e/nököhaqy személyesen, vagy a megbízottja útján. Ő állapítja meg a napirendet és a tárgyalás menetét. Ő jogosult a zsinatot áthelyezni, elnapolni vagy berekeszteni. Ha a pápa a zsinat tartama alatt halna meg, a zsinat működése ipso iure mindaddig szünetel, míg folytatását az új pápa el nem rendeli. — Megerősítés és kihirdetés figa. A zsinat határozatai kötelező erőt csak a pápa által történt megerősítéssel és kihirdetéssel nyernek. Az egyetemes zsinat határozatai vagy a hit és erkölcsre, vagy pedig az egyházi fegyelemre vonatkoznak. A II. Vatikáni zsinat 16 dokumentumot alkotott. Ezek között a legfontosabbnak tartom az Egyházról szóló dogmatikai határozatot. — A másik, igen fontos dogmatikai határozat Isten Igéjéről szól. AII. Vatikáni zsinatról írt könyveknek se szeri, se száma. Magyarul is jelent meg több elemzés.1 Az egyes dokumentumok értékelése most nem feladatom. Inkább két dologra térek ki. Bemutatom a II. Vatikáni zsinat munkarendjét, majd pedig a magyar zsinati atyák szereplését a IV. zsinati ülésszakon, személyes élményeket is érintve. A zsinat ügyrendje. Az elnökséget a világegyház 12 bíborosa töltötte be, talán a 12 apostolra emlékezve. Ezek közül néhány kiemelkedő egyéniséget megemlítek: Eugéne TISSERANT (Róma); Ignace Gabriel TAPPOUNE antiochiai szír partiarcha (Libanon); Francis SPELLMANN New-yorki bíboros (USA); Joseph FRINGS kölni bíboros érsek; Ernesto RUFFINI palermói biboros érsek (Itália); Stefan WYSZYNSKI varsói bíboros; Bemard Jan ALFRINK utrechti bíboros (Hollandia). A moderátorok: Négy biboros töltötte be e tisztet (a négy evangélista emléke). Az elnökség előtt foglaltak helyet. Minden nap más-más moderátor vezette a tárgyalást (Gregor Petrus AGAGIANIAN örmény patriarcha, a Hitterjesztési Kongregáció elnöke (Róma); Giacomo LERCARO bolognai bíboros (Itália); Julius DÖPFNER München-Freising biboros érseke (NSZK); Leo Jozef SUENENS brüsszeli biboros érsek (Belgium)) A titkársága zsinat adminisztratív ügyeit a főtitkár és öt másodtitkár végezte. (Főtitkár: Periele FELICI érsek (Róma). Minden nap ő szólította felszólalásra a zsinati atyákat. A 182
