Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 2. szám - KÖRKÉP - Horányi Özséb: Hatékony jelenlét. Meditáció főként a tömegkommunikációról
világba, amelynek tárgya a kommunikáció és amelynek - ismétlem - eredendő forrása is a kommunikáció. A kommunikáció, jól tudjuk, szükségszerűen magába foglalja az eredményességet. Nem beszélünk kommunikációról, ha a közlendő tartalom nem vált elérhetővé a közösség számára. Ilyenkor legfeljebb kommunikációs kísérletről, próbálkozásról lehet beszélni. (2) Úgy látszik továbbá, hogy a kommunikáció és a közösség kölcsönösen feltételezik egymást: a közösség kommunikációban teremtődik és kommunikáció által tartja fenn önmagát. Ez a megállapítás így az előzőekhez képest egy további kritériumot von maga után: a kommunikációban részt vevők azáltal válnak közösséggé, hogy a kommunikációban elérhetővé vált tartalmakat elfogadják, magukévá teszik, azonosulnak velük (ez az, amit identifikációnak neveznek a viselkedéstudományok). Az elfogadásnak természetesen vannak feltételei. így például az elfogadás általában feltételezi a megértést (aminek aztán további feltételei határozhatók meg, így a „közös” nyelv). Az elfogadás nagyon gyakran kapcsolatban áll az igazsággal. Azt fogadjuk el, amit igaznak tartunk, vagy nincs okunk hamisságának feltételezésére, amely megint csak számtalan feltétel együttes teljesülésének következménye. Maguk a feltételek pedig csak részben (esetleg igen kis részben) függnek össze azzal, hogy mi is van valójában a világban, s igen gyakran az igaznak tartás (vagy nem hamisnak tartás) csupán valamilyen más kommunikációs tartalmakkal való egybecsengés függvénye (ilyen esetben szokás a kommunikációs tartalmakat koherensnek (összefüggőnek), kongruensnek (megegyezőnek) vagy konzisztensnek (állandónak) tekinteni). Az azonosítás azonban sohasem teljes, hanem mindig részleges. A hozzáférhetővé tett tartalmaknak a kommunikációban részt vevő által való elfogadása (vagy ahogy a szociológusok mondják: a szocializáció) mindig együtt jár azzal, hogy a kommunikáció résztvevői meghatározzák, kialakítják a hozzáférhetővé lett tartalmakhoz való individuális viszonyukat (ami adott esetben az elutasítást is jelentheti). Ez az individuális viszonymeghatározás az, amit individualizációnak neveznek. A személyiség ebben a megközelítésben a szocializáltság, illetőleg az individualizáltság eredőjeként jelenik meg. Amikor kommunikációról van szó, hacsak külön nem említjük, mindig emberi résztvevők kommunikációjára gondolunk. Ezért a kommunikáció emberi közösségiedben (esetleg formálisan is megszervezett közösségben, nevezzük ezt ahogy szokás, intézménynek tehát: intézmény(ek)ben) folyó kommunikációt jelent vagy, ahogy még szokásosan mondják: társadalmi kommunikációt. A kommunikáció időnként társadalmak között valósul meg. Ezt gyakran kultúrák közötti kommunikációnak nevezik. Sőt, egy társadalmon belül is lehetnek olyan csoportok, amelyek annyira elkülönülnek a társadalom egészétől, hogy szinte idegenek benne, ilyenkor szokás szubkultúrákról beszélni és szubkultúrák közti kommunikációról, kommunikációs kísérletekről). Efféle szubkultúrák közti kommunikációk nehézségeit igen könnyű érzékelni, ha például szélsőséges életkori csoportokra gondolunk (a punkokra, a rockerekre) vagy szélsőséges vallási csoportokra vagy éppen erősen differenciálódott tudományos közösségekre. Ha viszont elfogadjuk azt, hogy a valóság nem merül ki a bennünket körülvevő anyagi, illetőleg a kommunikáció folyamatában fölépülő szimbolikus világban - és ezt nehéz volna keresztényként nem elfogadni -, akkor a bekapcsolandó dimenzió nyilvánvalóan transzcendens az emberi közösséghez képest, s a tény maga új kiindulópontot kínál a kommunikációról és a kommunikációban létrejövő közösségről való gondolkodásunkban. A Biblia módján szólva: ahol ketten vagy hárman összegyűlnek Krisztus nevében, ott van közöttük. Vagy szociológiai kifejezésekkel ugyanerről: az egyház, mint intézmény sajátos értékeket hordoz (az igaz, a jó és a szép mellett arra a kérdésre is képes választ adni, hogy mi a szent). Akár így, akár úgy fogalmazunk, a kérdés nem megkerülhető: mit is jelent a transzcendens dimenzió jelenléte? Hogyan 93
