Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Korzenszky Richárd: Belterjes vagy nyitott kereszténység?
Mit is jelentenek ezek a szavak? Igazság: a rendezett kapcsolatokat jelenti. Rendezett kapcsolatok önmagunkhoz, az emberekhez (egyénenként és közösségben) és az Istenhez. Igazságosság ott van, ahol mindenki figyelembe veszi kötelezettségeit másokkal szemben, és igazságosság akkor van, amikor mindenkivel úgy bánnak, ahogyan azt megérdemli. - Fontos dolog tudomásul vennünk, hogy az igaz-volt ajándék; ajándék, amivel mi, emberek önmagunktól nem rendelkezünk. Egyedül az Isten igaz, és amilyen mértékben képesek vagyunk megnyílni az Isten előtt, olyan mértékben válunk igazzá. Béke: a héber shalom szó kiengesztelődést jelent. Az embernek ki kell engesztelődbe önmagával, társaival és az Istennel. János evangéliuma Jézus egész küldetését úgy állítja elénk, mint aki meghozza a végső idők békéjét, amit a próféták meghirdettek. „Békét hagyok nektek, az én békémet adom nektek” (Jn 14,27. és 16,33). A föltámadt Űr első szava a tanítványokhoz: „Békesség veletek!” (Jn 20,16) Öröm: ennek a szónak az igazi értelme - élet. A teljesség, az élet és szeretet kifejezője. Az Isten országa: bőségben való élet és szeretet. Erre vonatkozik a bibliai kép, az esküvői ünneplés, mint a mennyország képe: ahol mindenki számára biztosítva van a boldogság és az öröm. Krisztus tanítványainak, az egyháznak kötelessége, hogy hirdessék: az Isten országa eljött (nem egyszerűen, csendesen megjelent, hanem szinte „betört”) közénk a Názáreti Jézus személyében. Ugyanakkor kötelessége minden keresztény közösségnek és minden keresztény hívőnek, hogy életével tanúsítsa: az Isten országa jelen van és működik a mai világban. Ennek láthatóvá kell lenni mindenütt, ahol az igazságosság, a béke, a szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása élő valóság. Ez a jelenlét nem lehet passzív jelenlét az emberek között. Meg kell változtatni a társadalmat a beköszöntő Isten országa alapelvei szerint (= igazságosság, béke, testvériség, emberi jogok). Ez az evangélium hirdetésének lényeges alkotóeleme. így kell átalakítania kovászként a társadalmat. Természetesen tudatában kell lennünk annak, hogy az Isten országa sosem egyenlő a jelen valósággal. Mai világunk igazságtalanságaival, brutalitásaival, háborúival azt mutatja, hogy nagy még a feszültség közte és a végső célként megvalósuló ország között. Mindenki előtt világos, hogy az eljövendő ország jeleit az élet emberibbé tételének történelmi folyamatában lehet megtapasztalni. Mindenütt, ahol emberek szabadabbá válnak, ahol az életben több lesz az igazságosság, igazabb a béke és tisztább az öröm, az Isten országának megvalósulásáról van szó. Az egyház küldetése, a Krisztusban megvalósuló üdvösség hirdetése a társadalomban való szolgálatot semmiképpen nem zárja tehát ki, hanem magában foglalja. Voltak teológusok, akik úgy vélték, Jézus tanítása-miként az a legtisztábban a Hegyi Beszédben fogalmazódik meg — nem tartalmaz semmiféle olyan igényt, hogy a társadalmi viszonyokat alakítsa. Úgy vélték, Krisztus olyan közösséget óhajtott, amely egyszerűen megszüntetett minden evilági érdeket és érdekeltséget azáltal, hogy tanítványaitól az anyagiakkal kapcsolatban az igénytelenséget, Isten iránt pedig a gondviselésben való bizalmat kívánta. Néhány évtizede egyre erősebben jelentkezett protestáns és katolikus teológusok között egy „politikai teológiát” képviselő irányzat, ami a föntebb mondottaknak éppen az ellenkezője. Dietrich Bonhoeffer véleménye szerint a kereszténységben nem a „túlnan”-ról, hanem az evilágról van szó; „az utóbbi években mindinkább megtanultam megérteni és megismerni a kereszténységnek mélységes evilágiságát.” A világtól való radikális elfordulás és a világhoz való radikális odafordulás gondolata gyökeresen szembenáll egymással. A megoldás nem lehet sem az egyik, sem a másik. Az üdvösség meghirdetése és az ember méltóságáért és szabadságáért való felelősségvállalás mélyen összefügg egymással. Jóllehet a politikai és gazdasági-társadalmi tevékenység nem tartozik közvetlenül az egyház küldetéséhez, a Hegyi Beszédben meghirdetett reménység az örök életre, az igazságosság és béke, valamint az irgalmasság üzenete szükségképpen kihat az „időbeli”, evilági rendre. Krisztus üzenete éltető, megtisztító módon behatol az emberi társadalomba és a történelembe. Az evangelizálás és az emberibb élet előmozdítása egységet alkot, 73
