Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Kincskeresők (Szent Rókus egyházközség)
melyek evangelizációs célra, de emellett az ateista környezettel való dialogizálásra, hitvédelemre is felkészítenek. Közösségi élet, szentmisék, a plébánia életébe való beilleszkedés. - A közösség, bekapcsolódásom időpontjában meglehetősen zárt, kifelé passzív és a hittani ismeret- anyag befogadására épült leginkább. Egy vezető köré csoportosult, a kezdeményezések innen indultak ki. A plébánia életéhez való kötődés laza kapcsolat volt, a hívektől - viszonylag elkülönülten -, saját szentmisénk volt, mely helyében és időpontjában is elvált a templom liturgikus rendjétől. Ugyanakkor mélyen átélt, átadott jellegű volt. A három év alatt jelentős szám- és összetételbeli változáson mentünk át. Lassan megfogalmazódott az igény a hívekkel való kapcsolatra. Ezzel egyidejűleg változott a szolgálati papsággal való viszonyunk is. Fokozatosan beépült szentmisénk a templom liturgikus rendjébe, és hogy a hívekkel, főként az idősebb testvéreinkkel létrejöjjön a közösség, a szentmisét már együtt tartjuk kb. két éve. Az eleinte zömmel gitáros, illetve taizé-i énekes szentmisék mellett - és ez a zenei igényesség növekedését is jelzi - helyet kapott a gregorián, illetve a népének is. Főleg ez utóbbi, valamint a taizé-i felépítésű misék váltak elevenítő kapoccsá, mert ezek megélése, éneklése közös liturgikus élményt adott. Igyekeztünk all. Vatikáni zsinat reformjai által szabaddá, illetve változtathatóvá tett helyekkel, így a lelkiismeret-vizsgálatnál, szempontokkal, saját könyörgésekkel, közbenső csendekkel, kézenfogva mondott Miatyánkkal, a béke kézfogásos átadásával élni. Áldozás után vers vagy rövidebb felolvasás épültek be az énekes részek reformja mellé. Hogy a szentmise olvasmányainak megértése a templomot látogatók, főleg a frissen megtértek részére is lehetővé váljék, szükségesnek láttuk egy rövid, az olvasmányok előtti két-három perces kommentár beiktatását. Célja, hogy megmagyarázza az egyes biblikus fogalmakat, szimbólumokat, ezek értelmét, másrészt rámutasson az ószövetségi részek előkép jellegére, az olvasmányok és az evangélium összefüggésére. Lassan kialakult szentmisénk liturgikus rendje is, sok hagyományos elem beépülésével. Legalább két fő beöltözve végzi az oltárszolgálatot, perselyezést és áldoztatási segítséget. Ez utóbbit az áldozok magas létszáma indokolja. Az ehhez szükséges felhatalmazást az érseki helynök úr megadta. Úgy találtuk, hogy az egyes miserészek közös éneklése a bensőséges és imádságos átélést jobban biztosítják. Az állandóan formálódó miseliturgia jelentősen hozzájárult a plébániai hívőközösség és az ifjúsági csoport tényleges ima- és szentségi közösségének kialakításához. Fokozta ezt, hogy néhány, főleg idős, egyedülálló vagy beteg testvérünknek külön-külön, de csoportosan is segítséget ajánlottunk fel, több alkalommal meghívtuk őket közösségünk ünnepi rendezvényeire, vagy részükre rendeztünk néhány ünnep táján agapét. Természetesen ez még csak az örvendetes kezdet, amit tovább szándékozunk mélyíteni, erősíteni. A plébánia életébe, főként az egyházi év jelentősebb ünnepein, bekapcsolódunk oltárszolgálattal, felolvasással, énekkari közreműködéssel, a körmeneteken való aktív, ösztönző részvétellel. Bár ezen a területen is még számos kiaknázatlan lehetőségünk van. Budapesti Szent Rókus Plébánia Ifjúsági Közössége 64
