Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Cselényi István Gábor: Ha az utcáról toppan be valaki
egyszerre fejlődik, több más fajjal egy ütemben, úgy, hogy közben egymással is összhangban maradnak. Egy hasonlattal: egész hadseregnyi komputer végzi a maga munkáját, közben tökéletesíti saját rendszerét, sőt kihat atöbbi tökéletesedésére is . . . És ott van azután az ember megjelenése. Biológusok szerint az ember és a feltételezett előember között éppen olyan nagy a távolság, mint a majom és az ember között, egész pontosan 14 kromoszóma a különbség. Tehát valahogy úgy hasonlítanak egymásra, mint egy Trabant és egy Lada, s ugyanannyira térnek is el egymástól. Autó mind a kettő, de nem alakítható egyik a másikká. De még ha ugyanannak a típusnak régebbi és újabb változatát veszem is, akkor is belátható: mennyi fejtörésre, szellemi erőfeszítésre van szükség a gyártásfejlesztéshez, míg az elavultabból tetszetősebb, fejlettebb változat alakul ki. így van annál a legnagyobb ugrásnál is, amely meghozta a Tudat többletét. Ennek a többletnek a megjelenése is az abszolút értelem működését tételezi fel. És erről a pontról visszatekintve már az is nyilvánvalóvá válik: minden ezért volt, az emberért, azért a többletért, ami az ember szellemi folyamataiban megjelenik. A történelem, sőt az evolúció legnagyobb ellentmondása, hogy most, amikor megjelent ez a többlet, és megélhetnénk ezt a többletet, azt, ami igazán emberré tesz bennünket — a pszichét, a lelket, a lelki értékeket —, ezt egyszerűen kiiktatjuk, nem vesszük figyelembe. Úgy vélem, az igazi probléma nem is annyira az elvi materializmus — hiszen az, mint láttuk, végső soron, „anonim módon” magában foglalja az abszolútum állítását is —, hanem a gyakorlati (és vulgáris) materializmus, amely, sajnos, ott kísért sokszor még „jó” keresztényekben is, amikor elvileg elfogadják Isten és a lélek létét, de életvitelükkel cáfolják, mert csak a foghatónak, a múlandónak, a testinek élnek. Ha így teszünk, igaz lehet ránk Shakespeare szava — de most a fejlődés logikájára értve —: Sok hűhó volt minden, ami eddig végbement a világban, sok hűhó semmiért. . . :ji :i! £ A TEOLÓGIA 1989. évi témái (kéziratok beküldési határideje): A 1. sz. AZ IFJÚSÁG ÉS AZ EGYHÁZ (1988. november 1-ig) 2. sz. A KERESZTÉNY EMBER FELELŐSSÉGE TÁRSADALMUNKBAN (1989. február 1.) 3. sz. AZ EGYHÁZ PRÓFÉTAI KÜLDETÉSE (1989. május 1-ig) 4. sz. A KERESZTÉNY SZERETETSZOLGÁLAT (1989. július 1-ig) ❖ * ❖ A TEOLÓGIA folyóirat munkatársai a katolikus egyház tanításának keretén belül saját felfogásukat, nézeteiket fejtik ki, saját választott módszerüket alkalmazzák. A közös hit egysége folyóiratunk számaiban a legitim sokszínűség harmóniájában kerül az olvasó elé. 256