Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Goják János: Jegyesoktatás néhány szempontja
csak keresők, akiknek nem sok a fogalmuk a vallásról, vallásos neveltetésük meg egyáltalán nincs, de nyitottak, mert érdekli őket a téma, szeretnék komolyan megalapozni életüket. — És végül az oktatás eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy az a konkrét életkeret, társadalmi közeg, amelyben a jegyesek élnek, milyen módon és mértékben gátolja vagy segíti a keresztény életeszmény és családmodell megvalósítását. Ami társadalmunk etikai tudatát illeti, tudomásul kell vennünk, hogy a II. világháborút követően a magyar társadalom fokozatosan megszűnt „keresztény társadalom” lenni, amelyben a keresztény erkölcsi normák megtartását társadalmi elvárás is szentesítette, amelyben a keresztény életmodelltől, házasságmodelltől való eltérés többé-ke- vésbé társadalmi megbélyegzést vont maga után. Az ötvenes évek elején állami intézkedések szorították vissza a hitoktatást, és az egyház befolyását a közgondolkodásra minimálisra csökkentették. Erősen korlátozottakká váltak a hit, a keresztény erkölcsi értékek továbbadásának lehetőségei, mind a családban, mind a plébániákon. Ehhez járult a hatvanas évektől kezdve a szekularizációnak immár nem külső, adminisztratív eredetű, hanem a társadalmi-gazdasági élet alakulásából eredő hullám, a szekularizált világlátás, a világias életérzés, a fogyasztói mentalitás, a gyakorlati materializmus gyors térhódítása hazánkban. A technika rohamos fejlődése és társadalmunk nyitottabbá válása a nagyobb anyagi jólét lehetősége előtt szélesre tárta a kapukat. Erre a magyar közönség is a nyugati társadalmakhoz hasonló módon reagált. Szinte minden egyebet feledve belevetette magát az anyagiak hajszolásába, az anyagi előbbrejutás keresésébe. Márpedig az evilági gyarapodásnak ilyen mérvű igénylése szükségképpen önzővé teszi az embert, pontosabban az egyén érvényesítése, az egyén materiális, evilági vágyainak, kívánságainak teljesítése legfőbb céllá és normává válik. Eluralkodott a fogyasztói mentalitás, elutasítva azokat az erkölcsi értékeket, kötöttségeket, melyek az önérvényesítési törekvéseket gátolják és közömbössé válva a lelki, transzcendentális szférával szemben, melyet a kereszténység képvisel. Szigorúan szólva: a mai ember ezzel a tárgyi létezők szintjére degradálta önmagát. A szekularizált világlátás szükségképpen elutasítja a keresztény házasságeszményt is. Ennek gyökere — szerintem — a nemiség mai értelmezésében keresendő. A mai világlátás a szexualitást elsődlegesen gyönyörszerző funkciónak tekinti, az élet megélése, élvezése egyik formájának. A szexualitást önmagában tekinti „értéknek", elszakítva gyermeknemző funkciójától és kiszakítva a valódi szerelem integrált egységéből. Közismert, hogy a tömegkommunikációs eszközök is széles körben a szexualitás megélésének ezt a módját propagálják. De elősegítette érvényesülését a különböző fogamzásgátló szerek — tabletták — gyors elterjedése is. Ezt a társadalmi irányzatot a „Humanae vitae” enciklika sem tudta lényegesen befolyásolni. Ezt számos felmérés igazolja. Az angol katolikus hetilap, a Tablet 1988. január 9-i számában megjelent tanulmány például arról számol be, hogy a felnőtt lakosság 88%-a használ valamilyen fogamzásgátlót, és — írja a lap — ebben nem jelentenek kivételt a katolikusok sem. Hasonló a helyzet Európa más országaiban is. És — noha ilyen jellegű felmérést hazánkból nem ismerek — semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy a magyarországi szekularizáció ettől jelentősen eltérő adatokat produkálna. Valami támpontunk van is. Pár évvel ezelőtt Budapesten felmérték a templomba járók számát, az egyik templomban korosztályokra is bontották az így nyert adatokat, és kiderült, hogy a középkorúak közül kevesebb nő jár templomba, mint férfi. E tény értelmezése valószínűvé teszi, hogy a nőket a fogamzásgátlás lelkiismereti terhe akadályozza a gyakoribb templomba járásban. A nemiség új, szabados értelmezése teszi természetessé a mai ember szemében a házasság előtti nemi kapcsolatot a fiatalok körében. (Az említett angol felmérés 70—80%-ra teszi a házasság előtti nemi életet élő fiatalok számát.) Egyéb okok mellett a nemiség szabados értelmezése is nagymértékben oka annak, hogy igen nagy a válások száma. (A Szovjetunióban és az NDK-ban a házasságok 67%-a bomlik fel három éven belül. Magyarországon is hasonló az arány.) A szexuális gyönyörkere178
