Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 3. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. SEREGÉLY ISTVÁN EGRI ÉRSEKKEL - A keresztény felnőttképzésről
irodalmi tevékenység áll a keresztény felnőttképzés szolgálatában. — Ma nincs még senki, aki érdemben rangsorolni tudná a megannyi próbálkozást. Mi, Magyarországon ugyanezekkel próbálkozunk. A felnőttképzés része tehát a felnőttkatekézis. Ezzel kapcsolatban az „Evangelii nuntiandi" megállapítása jut eszünkbe, amely szerint „a katekézis igazi célja nem egyszerűen a tudás közvetítése, hanem a keresztény életre rávezetés. ” Hogyan látja Érsek Úr e feladat megvalósításának útját? — Maga a tény vitathatatlan. Amikor az Úr Jézus azt mondta: „Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram, Uram! jut be a mennyek országába. Csak, aki mennyei Atyám akaratát teljesíti” (Mt 6,21), igazolta azt az állítást, hogy a kereszténység nem ideológia, hanem életforma. Hitetlen ember is elsajátíthatja egyetemi szinten a kereszténység ismeretét, de ez még nem teszi hívővé, Krisztus követőjévé. Ez nem cáfolja meg az állítást, hogy a hit hallásból ered, csak többet kíván. Ezért a katekézis nemcsak az értelemhez szól, hanem az egész emberhez, aki hangolható a hitre, akinek az akaratát motiválni kell. — Gyermeknél ez az életre való felkészítés egyéb feladatai közé tartozik. A szülő, a tanító, a katekéta tekintélyéből is fakad. — Felnőtt embernél a katekézis együttműködést tételez fel a katekéta és a katekézist elfogadó felnőtt ember között. A gyermekkatekézis nevelés a hívő életre, a felnőttkatekézis önnevelés a felkínált eszközök igénybevételével. A kérdéssel kapcsolatban eszembe jut a Mérleg 1987/4. számában közölt ismertetés. Ervin Ringel és Alfred Kirchmayr könyvükben megvádolják az egyházat, hogy a katekézissel neurotizáló hatást fejt ki híveire. — Albert Biesinger és Günter Virt műve fejezetről fejezetre válaszol a vádakra, de aki az ismertetést elolvassa, elgondolkozik azon. Tulajdonképpen miben áll az egyház kateketikai feladata. — Nos, biztos, hogy az evangélium örömhír Isten végtelen emberszeretetéről. De a válasz, az áteredő bűn terhét hordozó ember és a világ bűnétől fertőzött környezet miatt, racionális erőfeszítést kíván meg minden kereszténytől. Ennek a racionális erőfeszítésnek eszközei hozzá tartoznak a katekézishez. — Ez az erőfeszítés normális embernél nem járhat neurotizáló hatással. Az egész emberi élet erőfeszítéssel jár. Az akaratnevelés és a kegyelemeszközök igénybevétele egyaránt része a gyerek- és felnőttkatekézisnek. Az utóbbiban az eszköz igénybevétele elsősorban a felnőtt szabad elhatározásától függ. — Kívülről senkire sem kényszeríthető rá sem az ima, sem az aszkézis. A felnőtt katekézis a katekéta és a felnőtt keresztény közös munkája. Az irányító a katekéta, aki inkább tapasztalt keresztény, mint elméleti teológus. Amit a katekétákról mondott Érsek Úr, úgy értendők, mint amit VI. Pál pápa a következőképpen fogalmazott meg: — „A mai embert inkább érdeklik a tanúk, mint a tanítók. Ha mégis hallgat a tanítókra, azért teszi, mert ők egyben tanúk is." Milyen vonatkozásban érvényesül ez a fontos megállapítás a keresztény felnőttnevelésben? — Maga Jézus Krisztus is tanító és tanú volt földi életében. — Az evangéliumok nem életrajzok és teológiai írások, hanem tanúságtételek Jézus Krisztusról. Szent Pál írja: „Legyetek követőim, mint én Krisztus követője vagyok” (IKor 11,1). Ez a katekéta hivatása is. — Általános elvként lehet idézni Tertulliánus megállapítását: „Vér tanúk vére a keresztények magvetése.” Az egyháztörténelem igazolja, hogy ez mindig így volt. A római birodalmat leigázó barbárok aligha vették volna át a leigázott birodalom kereszténységét, ha hiteles tanító-tanúk kívánatos és vonzó jó hírként nem tárták volna eléjük. Szülők keresztény nevelése is akkor mond csődöt, ha maguk nem élnek hiteles keresztény életet. Szükségesnek látszik azonban a kérdéssel kapcsolatban egy valószínű ellenvetésre is válaszolni. — Ha csak hiteles tanú lehet eredményes katekéta, a magunkfajta, sokszor hűtlen ember ne is próbálkozzék kateketikai hivatással. — Igaz lenne ez az ellenvetés, ha a keresztény élet hibátlan Krisztus-követés lenne. De az egész 158
