Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 2. szám - KÖRKÉP - Tomka Miklós: "Elveszett" katolikusok? - avagy mennyi a katolikusok létszáma ma Magyarországon?
országterületen 1910—1949 között a katolikusok részaránya 65,0-ről emelkedett 70,5 százalékra. (Vö. Kovacsics J.: Magyarország történelmi demográfiája. Budapest, Közgazdasági és Jogi 1963. 306. o.) Ennek fő oka a katolikus népesség nagyobb születési aránya volt. Ha a trend folytatódását feltételeznénk, úgy ma mintegy 75—76 százaléknyi katolikussal kellene számolnunk. Ezzel szemben a mindennapi tapasztalat szerint az elmúlt évtizedekben a felekezetek társadalmi helyzetében korábban érvényesülő különbségek — főleg a magán földtulajdon megváltozott jelentősége miatt — nagyobbrészt megszűntek. így az előbbi tendenciák mai érvényesülése kétséges. (A születési arány ill. a gyermekszám felekezetenkénti differenciálódása ellenben vizsgálandó kérdés.) Figyelembe veendő, hogy az 1972—86 közötti nagyméretű országos szociológiai vizsgálatok a katolikusok részarányát a 18 éves és idősebb népességben 69,5—73,2 százalék között jelölték meg. Ez egyéni bevalláson alapuló adat arra a kérdésre, hogy „milyen vallásban keresztelték vagy jegyezték be Önt?” A katolikus részarány a vizsgálatok átlagában 71 százalék fölöttre kerül. Ezzel szemben más adatok azt bizonyítják, hogy az újszülöttek egyre növekvő hányadát szülei nem kereszteltetik meg (1984-ben 100, katolikus szülőktől születő gyermek közül 73-at kereszteltek meg). A 18 évnél fiatalabbak között tehát a meg nem kereszteltek miatt az előbbinél jelentősen alacsonyabb a katolikusok aránya. A katolikusok létszáma az 1949. évi 70,5 százalékból kiindulva úgy állapítható meg, ha ezt az arányt az időközben születettek keresztelési vagy nem keresztelési arányaival korrigáljuk. Ha — alsó becslésként — a katolikus családokban az országossal azonos születési arányt feltételezünk, és ebből rendre az évi keresztelési számot kivonjuk, azt találjuk, hogy 1950—1984 között az így elvárhatónál 348 433 fővel kevesebb keresztelés volt. A 70,5 százaléknak megfelelő létszám ezzel csökkentendő, t Ez azt jelenti, hogy 1984-ben Magyarországon 7 180 100 katolikus élt, a népesség 67,2 százaléka. — (A jövőre nézve véglegesnek persze ez az arány sem tekinthető, hiszen jelenleg egy évben 23—24 ezer, katolikus szülőktől születő gyermeket nem keresztelnek meg. Ennek a gyakorlatnak változatlanságát feltételezve, az ezredfordulóra az ország népességének kb. 63 százaléka lesz katolikus —, ami ellenben még mindig több, mint az utóbbi évek külföldi forrásai által 1975—1984 közöttre megadott érték.) — 5. A statisztikailag kimutatott és az Almanach-ban közölt létszám különbsége több, mint 814 ezer ember, vagyis — a magasabb értékből kiindulva — a katolikusok 11,3 százaléka ,,elveszett". Feltételezhetjük, hogy nem véletlenszerű, többé-kevésbé az összes plébánia között egyenletesen megosztó becslési hibáról van szó, hanem a társadalmi átrétegződés és vándorlási különbözet figyelmen kívül hagyásáról. Ez azt jelenti, hogy feltételezésünk szerint az elmúlt évtizedekben megnőtt településeken, mindenek előtt a megnagyobbodott városokban marad el a katolikusok — a plébániák által becsült s az Almanach I. kötetében közölt — létszáma a katolikusnak kereszteltek számától. Ez a hipotézis statisztikailag jól ellenőrizhető. (Az Almanach az egri főegyházmegyéről nem közöl településre bontott, csak összesített hívószámot, így az előbbi hipotézis ellenőrzéséhez az Egri Főegyházmegye sematizmusát is segítségül kell hívni.) Különösen kisebb városoknál kérdéses, hogy az elmúlt évtizedek gyors növekedése után megőrizték-e korábbi felekezeti struktúrájukat. A városok összességénél azonban ez feltételezhető. Ezért meghökkentő a városi plébániák megadott hívőszáma, a plébániák szerinti kimutatások a városokban átlagosan a statisztikailag feltételezhető hívőszám csupán 76,5%-át tartalmazzák (2. tábla). Számos középvárosban éri el vagy haladja meg a kétféle becslés különbözete a 20 ezer főt. így Dunaújvárosban 38, Kaposvárott 20, Székesfehérvárott 23, Szolnokon 37, Szombathelyen 28, Tatabányán 35, Veszprémben 23 és Zalaegerszegen 25 ezer fővel alacsonyabb a plébániai, mint a statisztikai becslés. Az ország városaiban összesen 923 447 katolikusról megfeledkeznek. Ez több, mint amennyi az országos statisztikai becslés és az Almanachban közzétett plébániai becslés különbözete. Ily módon előző feltételezésünk nem csak bizonyítottnak 115
