Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)

1987 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Tomka Ferenc: A magyarországi kisközösségek tíz éve

A közvetett ráhatásnak azonban ennél is hatékonyabb módja az imádság. Az az Is­ten termékenyítő kegyelmének az áradását fokozza fel. A nagyhatású hithirdetők mindig nagy imádkozok is voltak. Többet imádkoztak hallgatóikért, mint amennyit beszéltek nekik. Tudták, hogy ők csak szántanak, vetnek, gyomlálnak, öntöznek, a növekedést és a termékenységet azonban az Isten adja. E mögött az imádság mö­gött ott van Jézus bátorító ígérete: Én veletek vagyok mindennap a világ végéig (Mt 28,20). A hit hirdetésének, átadásának és befogadásának az egész reménysége igazában erre a jézusi ígéretre támaszkodik. Tomka Ferenc A MAGYARORSZÁGI KISKÖZÖSSÉGEK TÍZ ÉVE Az egyház a zsinati, majd a püspöki szinódusokat összefoglaló dokumentumok­ban úgy szól a kisközösségekről mint az egyház életének, megújulásának zálogáról, s egyúttal mint az evangelizációnak korunkban legfontosabb eszközéről. ,,Az a tény, hogy a magyar egyház belső élete a kiscsoportokat is kitermelte — Írja Cserháti József püspök —, világegyházi szintre emelte a szemléleti átalakulást és biztos re­ményt ad a továbblépésre. A csoportmunka igazi ellenzői azok, akik ma is tömeg­kategóriákban gondolkoznak . . . pedig a holnap és a jövő az ő kezükben van.”1 A magyarországi egyházi kisközösségek helyzete, alakulása sok szempontból tükre a magyarországi hitélet alakulásának is. A kisközösség nem új jelenség. Az egyház minden korban ismerte a nagyobb egyházi közösségen belül a kisebb közösségeket (tágabb értelemben például énekkarosok vagy egyháztanácstagok közösségét, sző­kébb értelemben különböző egyházi — ifjúsági vagy felnőtt —^mozgalmak, szerve­zetek közösségeit). Mi az, ami mégis új ezekben a csoportosulásokban? Bizonyára az, hogy tagjai jobban belegyökereznek a közösségbe, nagyobb az összetartozás (face to face) élményük, hogy a közösségnek nagyobb szerepe van életükben, mint korábban, hogy a csoport tagjai, illetve vezetői közt testvériesebb kapcsolat ural­kodik stb. A kisközösség azonban gyűjtőfogalom, amelybe különböző korú, fajtájú, elkö­telezettségű, mélységű, érettségű közösségek tartoznak. Ezek közül külön említést érdemelnek az egyházi dokumentumokban is sokat emlegetett bázisközösségek. Ezek olyan kisközösségek, amelynek tagjai között nemcsak időleges a kapcsolat (mint pl. sok ifjúsági hittanos csoport tagjai közt), hanem elvileg életre szóló; amely­nek tagjai nemcsak életük egy-egy részterületén állnak kapcsolatban egymással (mint néhány hittanos közösség vagy énekkar tagjai), hanem a közösségi élet valamikép­pen egész életüket átjárja, meghatározza. (NB. magyar egyházi körökben a mai na­pig sokan hibásan azonosítják a kisközösségeket a bázisközösségekkel.) A korunkbeli kisközösségek létrejöttének egyik fő oka szociológiai jellegű: A váro­siasodon, magányos társadalom embere jobban vágyik közösség után, mint a falusi társadalom tagja. Másik fő oka vallási jellegű: korunkban világszerte és hazánkban is megfigyelhető egy új intenzitású vallási, illetve elmélyülési igény, amely szükség­43

Next

/
Thumbnails
Contents