Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)
1987 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Tomka Ferenc: A magyarországi kisközösségek tíz éve
A közvetett ráhatásnak azonban ennél is hatékonyabb módja az imádság. Az az Isten termékenyítő kegyelmének az áradását fokozza fel. A nagyhatású hithirdetők mindig nagy imádkozok is voltak. Többet imádkoztak hallgatóikért, mint amennyit beszéltek nekik. Tudták, hogy ők csak szántanak, vetnek, gyomlálnak, öntöznek, a növekedést és a termékenységet azonban az Isten adja. E mögött az imádság mögött ott van Jézus bátorító ígérete: Én veletek vagyok mindennap a világ végéig (Mt 28,20). A hit hirdetésének, átadásának és befogadásának az egész reménysége igazában erre a jézusi ígéretre támaszkodik. Tomka Ferenc A MAGYARORSZÁGI KISKÖZÖSSÉGEK TÍZ ÉVE Az egyház a zsinati, majd a püspöki szinódusokat összefoglaló dokumentumokban úgy szól a kisközösségekről mint az egyház életének, megújulásának zálogáról, s egyúttal mint az evangelizációnak korunkban legfontosabb eszközéről. ,,Az a tény, hogy a magyar egyház belső élete a kiscsoportokat is kitermelte — Írja Cserháti József püspök —, világegyházi szintre emelte a szemléleti átalakulást és biztos reményt ad a továbblépésre. A csoportmunka igazi ellenzői azok, akik ma is tömegkategóriákban gondolkoznak . . . pedig a holnap és a jövő az ő kezükben van.”1 A magyarországi egyházi kisközösségek helyzete, alakulása sok szempontból tükre a magyarországi hitélet alakulásának is. A kisközösség nem új jelenség. Az egyház minden korban ismerte a nagyobb egyházi közösségen belül a kisebb közösségeket (tágabb értelemben például énekkarosok vagy egyháztanácstagok közösségét, szőkébb értelemben különböző egyházi — ifjúsági vagy felnőtt —^mozgalmak, szervezetek közösségeit). Mi az, ami mégis új ezekben a csoportosulásokban? Bizonyára az, hogy tagjai jobban belegyökereznek a közösségbe, nagyobb az összetartozás (face to face) élményük, hogy a közösségnek nagyobb szerepe van életükben, mint korábban, hogy a csoport tagjai, illetve vezetői közt testvériesebb kapcsolat uralkodik stb. A kisközösség azonban gyűjtőfogalom, amelybe különböző korú, fajtájú, elkötelezettségű, mélységű, érettségű közösségek tartoznak. Ezek közül külön említést érdemelnek az egyházi dokumentumokban is sokat emlegetett bázisközösségek. Ezek olyan kisközösségek, amelynek tagjai között nemcsak időleges a kapcsolat (mint pl. sok ifjúsági hittanos csoport tagjai közt), hanem elvileg életre szóló; amelynek tagjai nemcsak életük egy-egy részterületén állnak kapcsolatban egymással (mint néhány hittanos közösség vagy énekkar tagjai), hanem a közösségi élet valamiképpen egész életüket átjárja, meghatározza. (NB. magyar egyházi körökben a mai napig sokan hibásan azonosítják a kisközösségeket a bázisközösségekkel.) A korunkbeli kisközösségek létrejöttének egyik fő oka szociológiai jellegű: A városiasodon, magányos társadalom embere jobban vágyik közösség után, mint a falusi társadalom tagja. Másik fő oka vallási jellegű: korunkban világszerte és hazánkban is megfigyelhető egy új intenzitású vallási, illetve elmélyülési igény, amely szükség43