Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)
1987 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE YVES CONGAR O.P. PROFESSZORRAL - Illés Róbert: Élő hit - hívő tudás
A tudományos megismerés még nem tanúságtétel a hitről. Hogyan értelmezi Ön ezt a gondolatot? — Ami a tudományos megismerést illeti, mindenekelőtt meg kellene egyeznünk abban, hogy milyen tudományról is van szó. Ha egzakt tudományokról beszélünk, mint pl. a matematikai tudományok, az embertudományok, úgy mint a biológia, az orvos- tudomány, akkor itt alapjában véve semmi ellentét sincs a tudomány és a hit között. Van itt a kórházban egy barátom, aki minden este meglátogat. Orvos, kutató biológus. A sejteket tanulmányozza, ennek a szakembere. Vannak tanítványai is, akik egész nap elektromikroszkóppal vizsgálják a sejteket. Ez az orvos mindig azt mondja nekem, hogy semmi probléma sincs a tudomány és a hit között, mindegyiknek megvan a saját területe. Am a tudomány szót használhatjuk a hit területén belül is, hiszen azt mondjuk, hogy a teológia tudományosan kiművelt hit(tanítás). — Nézze, én gyakran élek a következő hasonlattal. Ha egy gyermeknek megvan a tehetsége a zenéhez, még nem lesz belőle muzsikus, csak ha kiműveli zenei adottságát. Ugyanígy, bár minden kereszténynek megvan az adottsága a hithez, azonban teológus csak akkor lesz belőle, ha hitbeli műveltséget, képzettséget szerez. A teológia tehát kiművelt hit, és ehhez a képzéshez fel kell használnia az értelem rendelkezésére álló minden eszközt. így a Biblia ismeretét, a bibliai nyelveket, régiségtant és történelmet. Majd szükséges hozzá az egyháztörténet, olyan lángelmék megismerése, mint Szent Ágoston, Szent Tamás, Aranyszájú Szent János stb., stb. Ilyen feltételek mellett lehetséges tehát a hit anyagán belüli tudomány, amit nem a nyilvánvalóság (evidencia, mint a matematikában, ford.) vagy a természet adottságai jellemez (a természettudományokban, ford.), hanem a hit belső adottságai. Tehát ki lehet fejleszteni a hitbeli dolgok között olyan megfelelőséget (convenientiát), amely a hitet szinte nyilvánvalóvá, evidenssé teheti. — A teológia történetében voltak olyan lángelmék, akik állították, hogy bizonyos hitigazságok az értelem segítségével bizonyíthatók vagy legalábbis az értelemmel jól összeegyeztethetők. Nem tudom, menynyire ismeri például Szent Anzelmet? (Illés: a fides quaerens intellectum-ot?). Igen, de azokat is ismerni kell, amiket Anzelm „szükséges igazságoknak", „veritates ne- cessariae" nevezett. Szent Anzelm nem csak híres érvet állított fel Isten létezéséről, amit ontológiai érvnek neveznek, — Szent Tamás ezt egyébként elutasítja —, de azt is állította, hogy képes lenne a megtestesülés és a megváltás bizonyítására. — Ügy gondolom, nem volt igaza, amikor azt állította, hogy a hit dolgait tisztán, egyszerűen be lehet bizonyítani. Nem! De ennek ellenére a hiten belül mégis szembetűnik a szellemnek, a gondolkodásnak olyasfokú rendeltetése, és a dolgok belső harmóniájának olyan felépítettsége, hogy általuk eljuthatunk egy bizonyos fokú tudáshoz, tudományhoz. — Vagy itt van a misztikus tapasztalás, amely a közvetlen belátásnak olyan fajtája, mint amilyen nappal a fény. Ha misztikus tapasztalásban lenne részem, elnyerném Isten kegyelmének ezt a nyilvánvalóságát — ami személy szerint egyébként nem esetem. De ez megtörtént Keresztes Szent Jánossal, Avilai Terézzel és bizonyára megtörténik ma is sok lélekkel. Tudjuk, hogy a Szentlélek által ismerjük meg a feltámadt Krisztust, de miként lehetséges ez? — A válasz viszonylag egyszerű. A Szellem nem választható el a Szótól, az Igétől. Valószínűleg ismeri Szent Ireneus hasonlatát, aki azt írja, hogy Isten két kézzel dolgozik, egyik az Ige, a másik a Lélek. Magam is publikáltam egy könyvet, A Szó és a Lehelet (La Parole et le Souffle) címmel, melyben rámutatok arra, hogy egyik a másiktól elválaszthatatlan. Tételezze fel, hogy szótlanul lélegzetet veszek —, nem történik semmi. Most tegyük fel, hogy lélegzet nélkül akarok mondani valamit —, a szó megreked a torkomban. — így szükséges mindkettő a hithez is. Szükséges a lehelet és a szó kiformálása. Keresztény szempontból tehát mindkettő szükséges, és ezen 26
