Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)

1987 / 2. szám - KÖRKÉP - Tarnay Brúnó: "NEM!" - Jegyzetek a teizmus és kereszténység problémájához

III. KÖVETKEZTETÉSEK. Ebben a szűk keretben nem vihetjük végig sem a történeti, sem a vallásbölcseleti elemzést. — Történeti szempontból megállapítható és igazolható lenne, hogy az egyház állam- és társadalombölcselete gyakran elhajlott az Imperium, az abszolút monarchia oldalára. De emlékeztetünk XII. Piusz 1946 Karácsonyán a rádióban elhangzott beszédére, amelyet pár héttel később a bíborosi testület előtt az egyházra alkalmazott;20 az alattvalók személyek, szubjektumok — nem amorf, alaktalan tömeg, nem csupán tárgya a hatalom gyakorlásának. Az egyházra vonatkoztatva: Isten temploma élő kövekből, szabad, autonóm személyekből épül fel; a kegyelem, amely a teremtményt Isten bennünk-lakására képessé teszi, nem gyengíti, hanem megerősíti a személyiséget. Az egyház a Lélekben megerősödött, felnőtté vált személyek közössége. — Ezzel ellentétben áll az alattvalók dolo- giasítása, amely állítólagos magasabb érdekek képviseletében csak eszközként, sakkfiguráknak tekinti őket. Ellentétben áll a paternalizmus, amely gyermekkorban igyekszik a vezetésére bízottat visszatartani esetleg jóságos, de patriárkális erőszakkal. Van az egyházban lelki atyaság, de ez nem kisdedeket nemz, hanem testvéreket nevel. Erre utal az Evangélium ,,Ne hivassátok magatokat atyának, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyekben van!"

Léon Harmel, a ma üzemi demokráciának nevezett berendezkedés mintaképe, így fogalmazott: „Mindent a vezetettek javáért, értük és velük, sohasem nélkülük vagy akaratuk ellenére."21

A vallásbölcselet viszont felmutathatja a keresztény teizmus, vagyis a háromságos egy-lsten hitében az emberi közösség mintáját, a politikai monoteizmus egyszerűsítő sémájától alapvetően különböző eszményét. Nem ilyenformán: Egy Isten — egy uralkodó — egyformaság a tömegben, — hanem: egy Atya, a Lélek egységében vele azonoslényegű és egyenrangú Fiúval, — önálló és érett emberi személy, aki a Lélekben szólítja a Fiúval együtt az Atyát, — személyek közössége az egyházban, Krisztus testében, akik saját, a szeretet és áldozat Leikétől nyert szolgálatokban épülnek egybe Isten templomává. — Ez az eszmény soha nem valósult meg tökéletesen. A Szentháromság éppen azért nem lehet egy illúzió kivetítése, mert a megszokott tapasztalatoktól annyira idegen. Csak hinni lehet abban, hogy lehetséges.

jegyzetek: 1. Nein! Antwort an Emil Brunner. In: Theologische Erkenntnis heute. 1934. — 2. Kirchliche Dogmatik 26. & 1/1 VIII. — 3. Um die Redlichkeit des Glaubens. Ökumenische Hefte

13. Schweiz, 1979. — evangélikus fundamentális teológia Programjáról főként 295—299. — 4. Teljes irodalmat Id. Robert Brecher, Anselm's Argument. The Logic of Divine Existence. Gower Pco. 1984. — 5. Újabban J. L. Mackie, The Miracle of Theism. Arguments for and against the Existence of God. Oxford, 1982. — Általában nem a logikai eljárás megbízhatósága, hanem az alkalmazott formális rendszer megválasztásával kapcsolatban gyakorolt kritikát. — 6. E. Nieznanski, in: Salzburger Jahrbuch 1983/84. 79—84. — Salamucha (1958), Ben- diek (1956), Bochenski (1935), Rivetti-Barbo (1960), Policki (1970) nyomaitól eltérő formalizmust használ. — Weingartner munkájáról Id. „Mérleg" 1986/4. sz. 327—345. — 7. Dieu son existence, sa nature. 1928. — Schütz első bírálata ,,Az istenbizonyítás gnozeológiájához." „Bölcseleti Közlemények" 1938. — 8. H. Plessner (1970) és A. Gehlen (1961) után ma H. Lübbe, Religion nach der Aufklärung. Styria. 1986. és W. Dupré, Einführung in die Religionsphilosophie. Stuttgart, 1986. — 9. Summa theol. I. 3,4 ad 2. és 2,2 ad 14. — 10. Weissmahr Béla, Isten léte és mivolta, 1980. TKK. Róma — 11. Schriften IX. 507. — 12. Vallomások, I. 5. — 13. Aligha téved I. Houston, ,,ls it reasonable to believe in God . . . ?" Edinburgh, 1984. — 14. M. Welker, Universalität Gottes und Relativität der Welt. Neukirchen, 1981. — R. Meliert, What is Process-Theology? Introduction to the philosophy of A. N. Whitehead and how it is being applied to Christian Thought Today? New York, 1975. — 15. Le monothéis- me politique et le Dieu Trinité. Nouvelle Revue théologique 1984/1.3—17. — 16. Id. ]. Hubeau, Les grands mythes de Rome. Paris, 1945. — 17. E. Peterson, Der Monotheismus als politisches Problem. Leipzig, 1935. — a hitleri diktatúra második évében jelent meg! — 18. H. Mühlen, Der hl. Geistals Person in der Trinität, bei der Inkarnation und im Gnadenbund, Münster, 1969. 3.. — 19. Ld. 29. és 31. beszéde PG 36,76 és 169. — 20. AAS 1946. 195. — A mai egyházra vonatkozóan „La Civiltá Cattolica" 1985. nov. 2. „Mérleg" 1986/1. 100—102. — 21. Daniel-Rops, Un combat pour Dieu. 1963. 202—204.

105