Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)
1986 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Kéri Jolán: Ha kitartunk a szeretetben
nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette magát, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember" (Fii 2,6—7). Sőt nem is akármilyen emberré lett: ,,Nem volt sem szép, sem ékes (hiszen láttuk), a külsejére nézve nem volt vonzó. Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés; olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat" (Iz 53,2—3). Megrendítő, sőt sokak számára megbotránkoztató lehet Istennek ilyenféle megjelenése, bemutatkozása. — Mégis, ebben mutatkozik meg legjobban Isten valódi „arca". „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen" (Jn 3,16). „Az Isten szeretet" (1Jn 4,16). Érdemes megfigyelni, hogyan „alkalmazkodik" Jézus az emberekhez, hogyan közeledik hozzájuk, hogy megértsék, fölfogják Őt. Zakariáshoz a papi szolgálat teljesítése közben szól az angyal, Erzsébethez, egy asszonyi élmény, a benne lévő gyermek „repesése" közben jut el a megvilágosodás, a Szentlélek kegyelme, hogy fölfogja: Mária kinek az anyja. A pásztorok a nyájukra vigyáztak, őrt álltak az éjszakában, mikor megtudták Jézus születését. Az apostolokat háló mellől emberek halászának hívja Jézus. A szamariai asszonytól vizet kér, aztán az „é I ő" vízről beszél. Sohasem a tétlenségben, hanem a kötelességteljesítésben találkoznak az igazsággal, a hivatással, a kinyilatkoztatással, magával Jézussal. Az asszonyok mennek végső tisztességet adni a halott Krisztusnak, mikor feltámadásának hírét hallják. Keresztelő János is „készíti az Úr útját" mikor megjelenik Jézus keresztelkedni. Ekkor látja a Lelket leszállni, hallja az Atya hangját. Az egyház története során hány és hány tudós, nagy ember, képzett teológus jutott eretnekségbe, mert önmagára többet figyelt, mint Istenre. El volt telve saját képzettségével, tudományával és nem figyelt eléggé az önmagát megalázó, kiüresítő, szolgáló és szeretetből kereszten meghaló Krisztusra. — Kis Szent Teréz vagy akár Nagy Szent Teréz is emberi értelemben nem volt képzett tudós; Sziénai Szent Katalin egyszerű, tanulatlan nő volt, mégis az egész egyház számára tudott tanítást adni. Minden kereszténynek képeznie kell magát, egyre jobban törekednie kell, hogy megismerje Istent, de igazi, helyes istenfogalma, élménye, képe csak annak lehet, „aki kitart a szeretet- ben", — mert így „az Istenben marad, s az Isten is benne marad" (Jn 4,16). A Zsinat tanítja „az Isten Fia megtestesülése révén mindenkivel eggyé vált". — Az Egyház leginkább azért van, hogy ezt az egyesülést megvalósítsa és megújítsa. Az egyház azt akarja elérni, hogy minden ember rátaláljon Krisztusra, hogy ez a Krisztus együtt járhassa útját az emberrel az igazságnak és a szeretetnek azzal az embert és világot mozgató erejével, amely a Megváltás és Megtestesülés misztériumában rejlik. II. János Pál A TEOLÓGIA 1987. ÉVI TÉMÁI: — 1. A TANÍTOTT, A BEFOGADOTT ÉS A MEGVALLOTT HIT — 2. A Ml ISTENÜNK — 3. ISMER]ÜK-E A BIBLIÁT? — 4. „AKI ISTENT SZERETI, SZERESSE TESTVÉRÉT IS” (1JN 4,21)— A 2. SZÁM KÉZIRATAINAK BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: 1987. FEBRUÁR 1. 260