Teológia - Hittudományi Folyóirat 19. (1985)
1985 / 2. szám - Schütz, Christian - Tarnay Brúnó (ford.): Az Eucharisztia - hitünk titka
Jegyzetek: 1. Cath. Myst. IV. 1. — 2. 2Makk 12,31; Eszter 8,12; Sirák 37,11; Bölcs 18,2 — 3. ApCsel 24,3; 1Kor 14,16; 2Kor 4,15 9,11; El 5,4; Fii 4,6; Kol 2,7; ITesz 3,4; ITim 2,1 4,3; Jel 4,9 7,12 — 4. Mt 26,27; Lk 22,17; Mk 14,23; 1Kor 11,24 — 5. Mt 15,27; Lk 22,17; Mk 14,23; IKor 19,24 — 6. 1. B. Au er: Theologie der Eucharistie in katholischer Sicht, Eucharistie, Zeichen der Einheit, Erster Regensburger Ökumenisches Symposion, Regensburg, 1970. 53. o. — 7. Vö. Mk 2,15; Mt 11,19; Lk 19 — 8. Rom 1,4; IKor 15,45; 2Kor 3,12 — 9. Vö. Ter 2,9 3,22; Jel 2,7 22,2 14,19; Didakhé 14,2 — 10. W. Rordorf: La Didaché, L’eucharistie des premiers chrétiens, Paris, 1976. 7—28. old. — 11. Óker. írók, 8, 118. old. — 12. Párbeszéd a zsidó Tritonnal 41 és 70. — 13. Adversus Haereses I, 13,2 (ed. Harvey I, 115 kk). — 14. Acta Thomae 26—27 és 50 cap. — 15. uo. 133 és 158. — 16. Adversus Haereses IV, 18,4 (Harvey II, 204. old.). — 17. uo. 18.5 — 18. uo. Németh László fordítása az Ireneusz-szöveg. — 19. H. Moll: Die Lehre von der Eucharistie als Opfer, Köln—Bonn, 1975, 160. old. — 20. L. Lies: Wort und Eucharistie bei Origenes, Innsbruck, 1977, 340. old. — 21. Contr. Celsum VIII. 33 és 57. — 22. Comm in Mt 86 GCS XI, 198—199 — 23. Oratio 45,2; Oker. írók, 6, 422. old. — 24. uo. 444. old. — 25. uo. 566. old. Christian Schütz AZ EUCHARISZTIA — HITÜNK TITKA Kétségtelenül különbözőek az utak, amelyeken — hitünkben gondolkodva — az Eucharisztia titkát megközelíthetjük. Ha van olyan előnyben részesíthető pont, ahonnét a hit és teológia, imádság és eszmélődés, dogma és liturgia, imádás és megismerés egysége megérthető, úgy éppen az Eucharisztia az. Teológiája sohasem lehet csupán tan; doxologikus—dicsőítő és eucharisztikus—hálaadó felépítést kíván meg. Ennek sajátos kifejezése maga a liturgia. A körülötte mozgó gondolkodás a maga egészében mindig tudatára ébred saját viszonylagosságának. Romano Guardini szerint: „A teológia szüntelenül fáradozik megértésén, az az érzésünk azonban, mintha munkája éppen itt volna a legkevésbé gyümölcsöző. Talán így van rendben. A legszentebb pillanatban, a szentmise átváltoztatásának szavai közé az egyház beilleszti a felkiáltást: 'mysterium fideiI' — a hit titka. Ha a kinyilatkoztatás titkának kifürkészhetetlensége valahol is kifejezésre jut, úgy éppen itt".' A titok gazdagsága teremti meg átgondolásának és nyelvi kifejezésmódjának sajátosságát. A liturgia formája közelíti meg ezt leginkább. Olyan fonalat ad kezünkbe, amelynek segítségével az Eucharisztia titkáról elmélkedhetünk. Eucharisztia — mint az emlékezés ünnepe Az alapítás történetének és az egyház eucharisztikus ünneplésének középpontjában áll a felszólítás: „Emlékezetemre cselekedjétek!" (Lk 22,19). Eucharisztia és emlékezés összetartoznak. Mi ennek különleges jelentősége? A szinoptikusok Jézus utolsó vacsoráját összefüggésbe hozzák a húsvéti lakomával. így az Eucharisztia ünneplése a húsvéti hagyomány kontextusába kerül, amelyben az „emlékezet" és „emlékezés" mellőzhetetlen szerepet töltenek be. Azt a kifejezést, amelyet Jézus a megismétlés felszólításával alkalmaz, a pászka-ünnep szertartásának középpontjában találjuk meg: „Ezt a napot emléknapként kell megtartanotok. Ünnepeljétek meg, mint az Úr tiszteletére szentelt napot! Szigorú szabály legyen ez az ünneplés számotokra a jövendő nemzedékeken át!" (Kiv 12,14). Az „emlékezni" ige mind Istenre, mind az emberre vonatkoztatható. Ha Isten az emlékezés alanya, akkor nemcsak emlékezetbe idézést, hanem tevékeny beavatkozást is jelent, a Szövetség keretében emlékező magatartást. Célra irányuló emlékezés ez és az isteni üdvrend egészét tartja szem előtt. Az emberi emlékezésben Isten, az ö tettei, a Szövetség, a Törvény kerül középpontba. Isteni és emberi emlékezés összefonódik a kultuszban. Isten rendeli el a kultikus megemlékezést, amelyben üdvötadó tette folytatódik. Az Isten közeledése az ember felé, amely itt végbemegy, párhuzamos az embernek Isten felé fordulásával. Ez az emlékezés a húsvét ünneplésének lelke. A szabadulásra való ünnepi emlékezés köti össze a szabadító Istent a megszabadított néppel. Egyszersmind köszönet, dicséret, vallomás is ez. Ebbe az ószövetségi keretbe illeszkedik az Eucharisztia, mint az emlékezés ünneplése. Jézus parancsa: „Emlékezetemre tegyétek!" — rendkívül gazdag jelentésű. Mit tartalmaz? 80
