Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 1. szám - KÖRKÉP - Cselényi István Gábor: Célcsoportok kialakítása a plébánia életében
portot alakítani, ameiy valóban közösséggé válik, akikkel nyílt fórumon meg lehet beszélni nevelési kérdéseket, családi gondokat, s amelynek tagjai azután az életben is egymás segítségére lesznek, nem maradnak előkelő idegenek egymás számára. Öregek, betegek célcsoportja Eddigiekben a plébánia egészséges híveit tartottuk szem előtt. A korosztályok közül nem szóltunk még az öregekről, de velük együtt szeretnénk említeni a betegeket, akik — legyenek bár fiatalabbak vagy öregek - az egészségesek segítségére szorulnak A plébániai lelkipásztorkodásnak rájuk is ki kell terjednie, a helyi közösségnek ugyanúgy eleven sejtjei, mint a többiek.10 — Talán illuzórikusnak tűnik célcsoportról, kisközösségről beszélni az öregek, betegek esetében, mikor egyikük-másikuk a templomba is alig tud elmenni, öregek, betegek napjára, búcsújára még ennek a templomi együttlétnek is meg kell valahogy valósulnia. Legkisebb faluban is van ma már annyi autó, hogy egy-egy ilyen alkalomra - ha nagy fáradság árán is — össze lehet hozni egy ilyen liturgikus közösséget. De nemcsak erre gondolunk, ha a segítségre szorultak célcsoportjáról beszélünk. A közösséghez tartozást erősíti minden látogatás, segítségadás, öregeknek, betegeknek, elmagányosodottaknak segítség már az is, ha van, aki elbeszélget velük, közösség az is, ha vállaljuk őket, ha van időnk számukra, ha együtt imádkozunk velük - nemi is beszélve a szentségek házhoz- viteléről. A teljesítményben és anyagi értékekben gondolkodó világ közepette már az is nagy dolog számukra, ha látják: számunkra az ő létezésük, szenvedésük is cselekvés, érték: az egymáshoz tartozás, a kommunió megélése, s így legalább olyan értékes tagjai a plébániának, mint az egészségesek. — Ez az a pont, ahol leginkább látjuk, mennyire egymásba nyílnak az egyes célcsoportok. Hiszen az öregek-betegek jelenléte szinte kiköveteli a karitász- csoport létrehívását, ennek tcgjai viszont éppen amazokkal interakcióban élhetik meg küldetésüket. De mi, papok is sokszor tanulunk egy-egy beteg szenvedni tudásából, örökéletbe vetett hitéből Azt mondják, csak az érik igazán pappá, aki látta már haldokló vég- tusáját. A transzcendens megtapasztalásában így ők, a „határmezsgyén állók” is sokat segíthetnek nekünk, nemcsak ők kapnak tőlünk segítséget. A plébánia életfunkcióinak célcsoportjai Eddigiekben az egyes korosztályok főbb célcsoportjairól szóltunk. Röviden szeretnénk még összefoglalni azokat a további tagozódási lehetőségeket is, amelyek á plébánia (mint szervezet) belső életfolyamatát erősíthetik, a világi apostolkodás zsinati eszményének értelmében. Ezeknek a funkcióbeli célcsoportoknak a tagjai (mint említettük) fiatalokból és felnőttekből kerülhetnek ki. Mivel a plébánia krisztusi közösség, fontos életalakító eleme a biblia-kör, hiszen az aktívvá vált hívek ebben tanulják meg a hit életre váltását. Ilyen értelemben ez a kiscsoport a többi előiskolája is. Az elmélkedő vagy bibliakör tagjai megtanulják, hogyan szembesítsék életüket Isten üzenetével, hogyan tudják a Krisztus-eseményt életük konkrét eseményeire alkalmazni, hogy aztán ennek alapján valóban keresztény módra tudjanak dönteni és főleg: cselekedni. Nemcsak „biblikus ismeretekről" van tehát szó, hanem - Chiara Lubich szellemében — arról, hogy „éljük az igét”. A Szentírásban járatossá váló fiatalok segíthetik a lelkipásztort a prédikáció hatásának lemérésében, sőt a beszéd előkészítésében, megtervezésében is. - A bibliakörhöz természetszerűleg kapcsolódik az imakor. Sokhelyütt még megmaradtak a régi imaegyletek (Rózsafüzér-társulat, oltáregylet stb.) maradványai. Ezeket kell mai formában újjászerveznünk, fiatalokkal feltöltenünk, hiszen ezek a társulatok legtöbb helyütt öreg nénikék gyülekezete. — A hazai gyakorlatban körvonalazódott egy további, a plébánia életfolyamata szempontjából jelentős kiscsoport, melyet Csepregi Ignác hitbuzgalmi munkabizottságnak nevez11 Ennek tagjai mind egy-egy lakókörzetet tartanak szem előtt, azon belül figyelemmel kísérik a vallásos családok ügyeit: hol kell gyereket kereszteltetni, hol lesz elsőáldozó, bérmálkozó, kik állnak esküvő előtt; tanácsot adnak szülőknek nevelési kérdésekben stb. A következő célcsoport a katekézist segítőké, akik szentségekre — keresztség, első gyónásáldozás, bérmálás, házasság - való felkészítésben, jegyeseknek, házasoknak, szülőknek tartott fórumestékben a papnak, hitoktatónak segítségére vannak, pl. szavalatokkal, énekszámokkal, vitaindítóval, hozzászólással, élménybeszámolóval, egy-egy kérdésnek „világi”, esetleg szakmai megközelítésével (a házasságról orvos, pszichológus szemével). A katekézisben segédkezőket természetesen ismét csak csoportmunkával lehet legmegfelelőbben felkészíteni, hiszen így ízlelhetik meg maguk a közreműködők is a csoportdinamika törvényszerűségeit, amelyeket azután maguk is alkalmazhatnak. - További célcsoport a liturgikus munka- csoport, amelynek tagjai a szentmiséken énekeket, zeneszámokat adnak elő, imádságokat olvasnak fel. Működésük ismét változatos liturgikus szövegeket tételez fel - a konkrét adott45
