Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)

1984 / 4. szám - KÖRKÉP - Hetényi Varga Károly: Menedék az üldözötteknek

végül — különösen a háború utolsó hónapjaiban — sokan találtak menedéket rendházainkban ellenzéki politikusok, pl. Rakovszky Iván Pannonhalmán; szökésben levő katonatisztek, mint pl. Gidólalvy Lajos őrnagy, a híres KISKA-alakulat későbbiekben eltűnt legendás hírű szervezője Budapesten a Mária utcai jezsuitáknál; továbbá dezertált katonák, mint pl. az elzászi származású SS-közlegények a Högyes Endre utcai marista iskolatestvérek rendházának padlásán. A bencés obláták 10 politikai üldözöttet rejtegettek a VIII. kerület Mária utca 7. szám alatti otthonukban. A 10 ellenzéki politikus kiléte máig ismeretlen. A Szent Szív Zárda nővérei (Ajtósi Dürer sor 21.) a velük szomszédos gimnáziumba szállásolt munkásszázad minden tagjának megszerezték a pápai menlevelet. A munkaszolgálatosok zömének az oltalomlevél birtokában már sikerült megszöknie, amikor tovább akarták őket hurcolni. Ne íeledjük, mivel biztatta Gottstein SS-őrnagy a nyilasokat: A budapesti gyűrűből egyetlenegy zsidónak élve menekülni nem szabad, mert ez Hitler és Himmler egyenes kívánsága.

Számos rendház nem várta ki, amig kétségbeesetten kopogtatnak ajtaján, hanem segitő- készségével elébesietett a szerencsétlen üldözötteknek. Ezek a rendházak elsősorban azok számára kínáltak menedéket, akik maguktól nem találtak volna el a kolostorok kapujáig: az árván maradt gyermekeknek, kiknek szüleit már hónapokkal korábban elhurcolták, s azóta minden bizonnyal megölték. Az irgalmas nővérek Nagyboldogasszony út (ma Ménesi út) 27. sz. alatti anyaházában 150 árva kapott menedéket. Bár a zárdában 50 íelnőtt is rejtőzködött, a nővérek elsősorban az elhagyott gyerekek befogadására specializálták magukat. A VIII. kér., Mikszáth Kálmán tér 1. sz. alatti Sophianum Intézetben 80 felnőtt mellett 40 gyermeket is bújtattak. A ferences missziós nővérek (Hermina u. 19.) 120 gyermeket, a Kollegium Marianum (VIII., József u. 11.) 100 zsidó származású lányt rejtegetett. A marista tanítórend Champagnat Intézetében 100, az Isteni Szeretet Leányai svábhegyi anyaházában 150, az angolkisasszonyok Váci utcai zárdájában 100, zugligeti rendházukban 60 gyermek talált menedéket a nyilasok elől. A Központi Szeminárium Prohászka (ma Eötvös) u. 7. sz. alatti épületének pincéjében Nyéki Kálmán professzor 80 iskolás korú fiút bújtatott. Az óbudai Irgalomház (III., San Marco u. 30.) 15 üldözött kiskorút fogadott be, a szalézi atyák óbudai Szent Alajos-háza (III. Kiscelli u. 79.) 40-et, a Collegium Josephinum (VI., Vörösmarty u. 34/a) 60-at, a Szent Szív Zárda 200 nőt és gyermeket. A karmelita nővérek (X., Maglódi u. 125.) zárdájában 330 kiskorú állt a nővérek védelme alatt. — Az első szerzetesrend, amely a nácizmus üldözöttéinek Magyarországon tömegméretű segítséget nyújtott, a Szociális Testvérek Társasága volt. Szállást adtak és hamis papírokkal látták el azokat a zsidókat, akik a halált jelentő deportálás elöl már 1942-ben szöktek át hozzánk Szlovákiából. Dr. Szabinszky Jenő, jelenleg pozsonyi lakos visszaemlékezése:

A szociális testvérekhez úgy kerültem, hogy több mint egy évig éltem hamis papírokkal különböző helyeken, borzasztó nagy nyomorúságban. Egy alkalommal meglátogatott engem a testvéremnek a lánya, Flórika. O Amerikában született, s amikor átszökött Szlovákiából Magyarországra, a budapesti svájci követség helyezte el a szociális testvéreknél. Ö vitt el engem a szociális testvérekhez, akik aztán 1943. május elejétől egészen a felszabadulásig rejtegettek különböző házaikban. Nekem bujkálnom kellett, papírjaim nem voltak, munkát sehol sem vállalhattam. A szociális testvérek minden ellenszolgáltatás nélkül, teljesen ingyen tartottak több mint másfél évig oltalmuk alatt. De nemcsak tőlem, másoktól sem fogadtak el semmit, hiszen nem is volt már semmink.

Már a szociális testvérek házába kerülésem után tudtam meg Margit testvértől, hogy egy földalatti, titkos zsidómentő akció folyik, amióta Szlovákiában a zsidókat deportálták. Az egyébként lengyel származású Slachta Margitnak jó ismerőse volt Törnek Vince piarista rendfőnök, Törnek Vincének pedig dr. Spisiák, a budapesti szlovák nagykövet. Törnek Vince kieszközölte dr. Spisiák nagykövetnél, hogy a Szlovákiából Magyarországra átszivárgóit zsidóknak hamis névre szóló útleveleket állítson ki. Magam is elkísértem néhányszor Vince atyát a szlovák nagykövetségre. Kint vártam meg, aztán ő jött egy halom hamis szlovák útlevéllel. Ezeket ö szétosztogatta minden ellenszolgáltatás nélkül. Sok száz üldözöttet mentett meg így az elhurcolástól. Nekem nem volt ilyen útlevélre szükségem, mert korábbi hamis papírjaimmal éltem, s nem akartam már változtatni ezeken a dokumentumalapokon. Soha, egyetlen rendház sem kérte védenceitől, hogy a menedékért mintegy „cserébe” vagy „hálából" vegyék föl a keresztséget. Akik azonban ezt mégis óhajtották, azok számára előkészítő tanfolyamokat szerveztek. A Szociális Testvérek Társasága külön ebből a célból kérte ki a veszprémi püspöktől dr. Kis Györgyöt, akkor még romándi plébánost. (Veszprémi Püspöki Levéltár, 3591/1944. sz.)

Nincsenek megbízható adataink arra nézve, hogy a deportálások kezdeti szakaszában valamelyik vidéki rendház vagy más egyházi intézmény belogadott volna nagyobb létszámú üldözöttet. Ferenczy László csendőr alezredesnek egy Kolozsvárott, 1944. május 10-én kelt helyzetelemzése mégis arról tanúskodik, hogy intézményeink már az üldözések legelején menedéket adtak:

30