Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tomka Ferenc: Plébánia - missziósközösség (A zsinat és az új kódex a plébániai lelkipásztorkodás megújulásáról)
gek tagjai személyes kapcsolatban állnak egymással és Istennel, A plébániai élet két legjellemzőbb vonása: az intenzív szentségi élet és a szeretetszolgálat. A plébániai AGAPÉ- közösségek azonban nem zárt célú közösségek, hanem szolgálatuk révén nyitottak az egész egyház és a világ felé. 4. A bázis-plébániák fogalma és modellje főleg Latin-Amerikában alakult ki, leginkább a territoriális kapcsolatok nehézségei és a súlyos paphiány miatt. Egy-egy helyi vagy személyi közösség világiakból álló bázisközösség vezetése alatt áll. Legtöbbször a kis létszámú (legalább 3, de legfeljebb 10—12 tagból álló) bázisközösség ugyanarra a célra és életformára elkötelezett emberek életközössége is, amely egyben eszmény és példa lehet a többi hívek számára. Meg kell jegyeznünk, hogy a bázisplébániák nem föltétlenül helyhez kötöttek, lehetnek ún. „személyi plébániák" (paroeciae personales) is, amelyek tagjai személyi okok miatt (ugyanazon rítus, nyelv, nemzetiség alapján vagy például, mert nincs helyhez kötöttségük) lépnek közösségre egymással. Az Új Egyházi Törvénykönyv — megfelelő okok alapján — erre lehetőséget nyújt (lásd 518. kánon). Szervezetileg több bázisplébánia alkot egyházjogilag „szabályos, tökéletes” plébániát, amely jogilag is önálló és önellátó a pap-plébános vezetése alatt. Természetesen a valóságban kevés igazán „tiszta képlet” létezik a plébániák között, legtöbbször több modell elemei keverednek egymással. Eszményi célkitűzésünk azonban mindig ez marad: a hivő emberek helyzetének, szükségleteinek és igényeinek megfelelő, az üdvösséget hatásosabban szolgáló plébániaközösségeket építsünk ki mindenütt az egyházban. Felhasznált és ajánlott irodalom András Imre: A modern egyházközség élő közösségek társulása In: Szolgálat, 50. szám, 10—16. — Bandeira (Bevenot) Combiin stb.: Communitó ecclesiali di base utopia o real- tá? Assisi, 1977. — Betz, Otto: Gemeinde von morgen. München, 1969. - Bo, Vincenzo: Pa- rocchia tra passato e futuro. Assisi, 1977Í — Cappellaro (Mira) Jimenez: Pfarrgemeinde der Zukunft. Thaur, 1979. — Fallico, Antonio: Quando un gruppo diventa chiesa. Roma, 1972 - Klostermann, Ferdinand: Gemeinde ohne Priester? Mainz, 1981. — Klostermann, Ferdinand: Wie wird unsere Pfarrei eine Gemeinde? Wien, 1979. —Liss, Bernhadr: Pfarrgemeinderat — was ist das? Wien, 1972. - Moltmann, Jürgen: Neuer Lebensstil. München, 1977. - Pini, Carlo: II consiglio pastorale parrocchiale. Torino, 1977. — Suenens Kardinal: Die Mitverantwortung in der Kirche Salzburg, 19692. — Schulz, Heinz-Manfred: Damit Kirche lebt. Mainz, 1975. — Stiefvater, Alois: Eine Handreichung für Pfarrgemeinderate. Freiburg, 1971.- Tomka Ferenc: Evangelizáció. 1983. — Több szerző: Evangelisation in der Dritten Welt. Freiburg, 1981. — Több szerző: Pfarre und Gemeinde als Lebensraum der Familie. 1981. - Több szerző: Der Pfarrgemeinderat. Wien, 1972 - J. Wiener-H. Erharter (Hrsg.): Pfarrseel- sorge. Wien, 1977. Tomka Ferenc PLÉBÁNIA — MISSZIÓSKOZÖSSÉG (A zsinat és az új kódex a plébániai lelkipásztorkodás megújulásáról) A plébánia teológiája A II. Vatikáni Zsinat határozatai akkor fognak megvalósulni, ha a plébániák is átalakulnak a zsinat szellemében. Az egyház megújulásának mértéke tehát a plébánia megújulása. De vajon mit jelent a plébánia zsinati átalakítása? A) A PLÉBÁNIA ZSINATI FOGALMA. — A plébánia az utóbbi évszázadok elképzelése szerint egyházi közigazgatási, területi lelkipásztori-ellátó (szolgáltató) egység. E szemlélet szerint a plébánián „egyik oldalon" él a plébános és esetleg munkatársai, a szolgáltatók, - és velük „szemben" élnek a hivek, a gondozottak. Ezt a szemléletet látszik alátámasztani a korábbi egyházjog is. Aszerint a plébánia a legkisebb önálló — területileg meghatározott — lelkipásztori és egyházi-igazgatási egység, amelynek élén a plébános áll (216. c.). Ebben a szemléletben úgy tűnik, hogy a plébániai lelkipásztorkodás egyetlen feladata a hívek ellátása. Az egyháznak, illetve a plébániának minden emberhez szóló missziós küldetése pedig szinte feledésbe merül. 12