Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Ferenc: Istenismeret és istenhit - istentagadás
A vallásos hitben megalapozott válasz ma már nem olyan magától értetődő, mint korábban volt. Sokan előitéletszerüen elvetik a vallási megoldás lehetőségét. Ezért a vallásos hitben megalapozott válasz megismeréséért és elfogadásáért újra és újra meg kell küzdeni. Az Istentől ajándékba, kegyelemként kapott válasznak folyvást elébe kell menni, még be nem bizonyított „kinnlevőségét" be kell hozni és a kapott-megszerzett hitet folyvást el kell mélyíteni. Am ha valaki meg nem szűnő bizalommal és bátorsággal keres, annak a vallási megoldásban megmutatkozhat létünk mindent átfogó, átható és megvilágositó értelme. Új megértési horizont tárul fel előtte, amiben minden új fényben ragyog és mélyebb összefüggésben lesz nyilvánvaló. Életünk minden reménye, találkozásaink és feladataink új módon nyernek „értelmet" akkor, ha azokat Istenre vonatkoztatjuk és Isten oldaláról közelítjük meg. Az átélt és megélt Isten-hitből adódóan így a világ is új értelmet kap, hiszen a végső értelmet adó ok alapján áll. Abszolút célja és jövője is megvilágosodik előttünk, mivel Jézus a keresztény hit összefüggésében nézve hitelessé tette a bűn következtében megroppant emberi létet, új összefüggésbe állította az ember önértékét és az emberi méltóságot, s a holtak zsengéjeként legyőzve a halált, az emberi egzisztencia abszolút jövőjét szerezte meg és biztosította számunkra, melyet a halál sem rabolhat el tőlünk. Jézus Krisztus, aki egyedül mondhatta el megalapozottan magáról, hogy ,,Én vagyok az út, az igazság és az élet", ma is a „világ világossága". A benne hívők és őt követők a „világosság fiai", ö, aki a Világosság, nemcsak utat készített számukra a cél és az Élet felé, hanem végig is ment ezen az úton. Azt az utat világította meg számukra, amely a teljes igazsághoz vezet. Így cselekvéseink is igazán akkor méltóak az emberhez, önmegvalósításunk is csak akkor lehet hiteles, ha a történelmi Jézus „emberségének stílusában” hajtjuk azokat végre, mint a „megkezdett örök élet" részesei. összefoglalva elmondhatjuk: az Isten-kérdés és az Isten-hit tulajdonképpeni eredete és egzisztenciális helye az emberi lét értelmére vonatkozó kérdésben és az arra kapott válaszban gyökerezik. A Válasz pedig az a Szó („Ige"), „Aki" midnyájunkat már megszólított. És „nyugtalan a mi szivünk", mig életünk értelmét keresve a kegyelmi felhívására hivő odaadással nem válaszolunk. Felhasznált irodalom: Heinrich Döring F. —X. Kauímann: Kontingenzerfahrung und Sinnfrage, in: Christlicher Glaube in modernen Gesellschaft, Herder, 1981. Bd. 9. — Gisbert Greshake: Glück und Heil, u. o. — Emerich Coreth: Was ist der Mensch, Tyrolia, Innsbruck, 1976. — Klaus Demmer: Die Lebens-Entscheidung, Schöningh, München, 1974. Szabó Ferenc ISTENISMERET ÉS ISTENHIT—ISTENTAGADÁS „Dieu parle bien de Dieu” — „Isten jól beszél Istenről" — hangoztatja Pascal (Pascal, Pensées Br. 799.). Egyedül Ö beszél jól önmagáról. Mi csak dadogva beszélhetünk Róla. Gyakran a teológus is elviselhetetlen, ha csak fecseg vagy ha azt gondolja, hogy „megragadhatja" Öt, fogalmai rabjává teheti. Ekkor már Isten nem Isten többé, hanem egy fogalom a többi között. De mégis beszélnünk kell Róla. A lehető legjobban el kell kerülnünk a pontatlanságot a Titok megközelítésében. És mindig beszélhetünk Hozzá — az imában és az imádásban. Amikor Te-nek szólitjuk Öt. Racionalizmus és fideizmus között Pascal óta szívesen helyezik szembe a filozófusok és tudósok Istenét Abrahám, Izsák, Jákob es Jézus Krisztus Istenével. Kierkegaard, majd a protestáns teológia még csak eltúlozta ezt a szembeállítást, részben a kanti kritika hatására, részben az egzisztencialista gondolkodás és az egyre erősödő fideizmus befolyása következtében (az értelmi megismerés, a metafizikai „érvek” kétségbevonása és a bibliai kinyilatkoztatás eredetiségének hangoztatása). Kierkegaard jelentette ki: „Valakinek a létét nem bizonyítjuk!” Karl Barth és iskolája határozottan visszautasította az ún. természetes istenismeretet (a theologia naturalis-\ illetve a theodiceát). Napjainkban katolikus körökben is elterjedt a szkepticizmus az Isten 8
