Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. SZENTÁGOTHAI JÁNOSSAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKÉVEL, A PÁPAI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJÁVAL - Széll Margit: Minden erőnkkel a világharmóniáért
teljes keresztmetszetét adják; érthetően a fizika és a molekuláris biológia súlypontilag képviseltek. Mi a feladatköre mint a Pápai Tudományos Akadémia tagjának? — Ez az Akadémia kétévenként tart közgyűlést. Ilyenkor nemcsak a tagokat, hanem feleségeiket is meghívják. Fontosabb aktuális témákban közben is szerveznek speciális üléseket, melyeken esetenként a Pápa külön felkérésére olyan tudományos dokumentumot állítanak össze, amit ő azután különböző döntéseiben, üzeneteiben mint tudományosan megalapozott alapanyagot használ fel. így készítettük el 1981 októberében a génmanipuláció és a génsebészet mai helyzetének összefoglalását, amit a Pápa az emberi méltóságnak megfelelő keresztény felfogásával egybevetve tett közzé az egyháznak és a világnak. Ugyancsak 1981 végén a Pápa megbízásából a PTA által összehívott szakértői csoport főleg orvosi szempontból foglalta össze az atomfegyverek előre látható súlyos következményeit. Egyetlen ezer kilótonna robbanó erejű bomba 180 négyzetkilométeren mindent elpusztít és ha egy 2 milliós lakosú városra esik, ott legalább 250 000 halottat és kb. félmillió sebesültet hagy hátra. A legnagyobb felkészültség mellett is legfeljebb száz sebesültet lehetne orvosi kezelésben részesíteni, bár nem sok eredménnyel. Tehát egy ilyen jellegű támadásnál gyakorlatilag nincs segítség. Megszakad minden összeköttetés. Az élelmiszerek, a víz, a talaj, az élőlények fertőzöttek lesznek, és a sugárzás miatt az életbenmaradottuk sem léphetnek ki a szabadba. — Ezeket és hasonló tényeket magában foglaló dokumentumokat a PTA küldöttsége juttatta el az atomhatalmak kormányaihoz. II. János Pál pápa a PTA grémiuma segítségével az atomháború elleni tiltakozás további tervezetét kívánta elkészíttetni. 1982. június 14-i ülésén, amelyen én nem lehettem jelen, a szocialista és a nyugati országok tudósai már előkészítették egy tudományos manifesztum tervezetét. Mi volt az eredménye ennek a legutóbbi összejövetelnek, ahonnan a Professzor úr most visszatért? — 1982. szeptember 23—25. közötti üléseken a nyugati akadémiák képviselői, valamint a japán és kínai akadémiáké mellett jelen volt az egész szocialista tábor: a szovjet, a bolgár, a cseh és az NDK tudományos akadémiák képviselői részvételével. Magam kettős szerepben vettem részt, nemcsak mint a PTA tagja, hanem mint az MTA elnöke képviselhettem a magyar kutatók véleményét. A legteljesebb baráti nyíltság szellemében folytak a tárgyalások és a manifesztum szövegét egyhangúlag egyetértéssel fogadták el. König bíboros, aki egyetlen egyházi személyként vett részt a tárgyalásokban, bölcsen figyelmeztetett arra, hogy ne essünk a „perfekcionizmus” csapdájába. Azaz egyetlen ilyesfajta véleményezés sem lehet tökéletes. Legyen meg bennünk a készség, hogy mindig javítsuk, és jobbá, teljesebbé tegyük javaslatainkat. Éppen az egyetértéssel lezárt dokumentumszöveg emelkedett hangulatában voltunk, amikor belépett II. János Pál pápa, aki meghallgatva Chagas professzor rövid beszámolóját a sikeresen lezárt vitáról, szabadon beszélve angol nyelven köszönte meg fáradozásainkat és az egész anyagnak azonnal sajtónyilvánosságot engedélyezett. Remélem, azóta a szöveget Önök is ismerik és ebben a számban esetleg közlik is. A továbbiak során a pápa kívánságára azonnal vállalkoztunk arra, hogy a közeljövőben az emberiség egyéb nagyobb, égető kérdéseiről készítünk hasonló, tudományosan megalapozott összefoglaló dokumentumokat: így a harmadik világ helyzetéről —, Észak és a Dél nagy gazdasági különbségéről —, az élelmiszerek egyenletes eloszthatóságáról —, a környezeti ártalmakról —, a pótolhatatlan ásványi kincseink elprédálásának veszélyéről stb. Ezekre a szakvéleményekre — ismétlem — a Pápának azért van szüksége, hogy a tudomány objektív adataival alátámasztva világíthassa meg egyházi és valláserkölcsi állásfoglalásait. Nagytudású és átfogó gondolkodású embernek ismertem meg a Pápát, akit a tudomány képviselőjének — személyi filozófiájától és ideológiájától függetlenül — nagyra kell becsülnie. Erkölcsi dolgokban való döntéseiben komoly tudományos igénnyel megalapozott modern ismeretekre kíván támaszkodni. Tudomásom szerint nem zárkózik el mereven még olyan kérdésektől sem, mint a népszaporulat szabályozása, de óriási felelőssége tudatában nagyon gondosan és óvatosan keresi az emberi méltóságnak megfelelő megoldásokat. Meg kell említenem ezzel kapcsolatban, hogy a PTA legkülönbözőbb filozófiai-ideológiai irányzatú orvos, biológus tudósainak egyöntetű véleménye az, hogy a megtermékenyített petesejt teljes értékű, potenciális ember, aki fejlődésében védelemre és gondoskodásra szorul. Az emberi intellektushoz nem méltó öncsalás lenne, ha önmagunkban azon alkudoznánk, vajon, mondjuk egy 3 hónapos embrió még nem, de a 4 hónapos már ember. Ezt tanítani a Pápának elsőrangú felelős kötelessége. A születésszabályozásra persze — szerény véleményem szerint — az emberiségnek elengedhetetlenül szüksége van és a tudománynak meg kell 25
