Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 3. szám - KÖRKÉP - Bellér Béla: Művészetek Nagy Lajos korában
templom). Égészen egyedülálló kifejezését találta meg az erkölcsi felelősségérzetnek és bűnbánatnak, a „parancsra tettem" hazug önfeloldozása elutasításának az Esztergom közelében lévő Zselic templomának freskója. A képet Becsei György leánya, Margit festette 1388 után Máté mesterrel, és apjának halál utáni különítéletét ábrázolja. Becsei végezte ki 1348 januárjában, a nápolyi hadjárat idején Lajos király parancsára az ártatlan Durazzói Károly herceget. Ezért a bűnéért az ördög lelkét követeli. Őrangyala, de főképpen Jézus és Mária közbenjárására azonban megmenekül a kárhozattól. A legnemzetibb középkori művészetünknek tekintett ötvösség elsősorban a liturgikus vallásosságban találta meg a maga érvényesülését, amelytől elválaszthatatlanok a páratlan fénnyel, pompával megült templomi szertartások. Hogy ez az ötvösművészetnek milyen hallatlan anyagi és egyben művészi értékeit halmozta fel, arról leginkább a királyi család tagjainak, Erzsébet anyakirálynénak és Nagy Lajos királynak egyházi célú ajándékaiból alkothatunk fogalmat. Ezek elsősorban hazánkra, de annak úgyszólván minden részére kiterjedtek. A hazai emlékek közt a legszebb az Erzsébet királyné által a tőle alapított óbudai klarissza zárdának ajándékozott ereklyetartó. Anyaga aranyozott ezüst, díszítése áttetsző ezüst zománc, alakja egy zárt oltárt mintáz. Hazánk határain kívül még öt országban ismerhették meg a magyar Anjouk hitbuzgóságának, egyház- és művészetszeretetének aranyba, ezüstbe foglalt, drágakövekkel ékes bizonyítékait: Franciaországban (Marseille-i Anjou Szent Lajos-templom), Itáliában (Assisi-i Szent Ferenc-bazilika, római Szent Péter- templom, bari Szent Miklós-társasegyház), Németországban (kölni dóm, aacheni Szent Ist- ván-kápolna, máriacelli kegytemplom), Csehországban (prágai székesegyház) és Lengyel- országban (krakkói Wawel-székesegyház). Ezek a fejedelmi ajándékok rendszerint fejedelmi zarándokutak emlékét őrzik: a franciaországi Sancia nápolyi királyné 1331. évi, az itáliai Erzsébet anyakirályné 1343/44. és 1350. évi, a németországi Erzsébet királyné 1357. és Nagy Lajos 1378. évi zarándoklatának emlékét. Érdekes, hogy a káprázatos templomi pompa a bensőségesebb vallásosság elterjedésével sem veszít fényéből, sőt a XV. században még növekszik is. Erről tanúskodik a pannonhalmi bencés monostor egyházi felszerelését tartalmazó 1518. évi leltár, amelyben csodálatos szépségű és értékű műkincsek találhatók. A művészet a lelkipásztorkodásban c. témánknak Nagy Lajos korabeli fejezetét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a képzőművészet minden, e korban jelentős ága kifejezte és erősítette azt az új vallásosságot, amely a megreformált régi és az új szerzetesrendek, a laikus vallási mozgalmak — elsősorban a begina-mozgalom — és az eretnekségek más-más irányból jövő, de egybeeső hatására hazánkban is kezdett kibontakozni. Az egyéniség vallási felszabadítására, a bensőséges, elmélyült vallásosságra, a világnak hit és munka által való átalakítására törekvő „devotio moderna" az utolsó lehetőséget kínálta az egyháznak, hogy a megérett reformokat az egyházon belül, az egyház egységének megőrzésével valósítsa meg. Irodalom: Propyläen-Weltgeschichte. IV. Bd. Hrsg, von Walter Goetz. Berlin, 1932. — Csóka J. Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete. II. k. Bp. 1969. — Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. I. k. Bp. 1938. — Mályusz Elemér: A pálosrend a középkor végén. Egyháztörténet 1^45/1-4. 1-53. - Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. — Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon. Bp., 1943. — Mezey László: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén. Bp. 1955. - Mezey László: A devotio moderna a dunai országokban (Csehország, Ausztria, Magyarország). Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. V. 223—237. 1971. — Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete. II. k. Bp. 1980. - Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet. Bp. 1980. — Der- csényi Dezső: Nagy Lajos kora. Bp. 1942. — Szamosi József: Máriacelli emlékkönyv. München-Zürich, 1979. — Ewa Sniezynska-Stolot: Tanulmányok Lokietek Erzsébet műpártolása köréből (ötvöstárgyak). Művészettörténeti Értesítő 1981/4. 233-251. Bellér Béla 176
