Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 1. szám - KÖRKÉP - Fila Béla: A világfelelősség lelkisége
A VILAGFELELÖSSÉG LELKISÉGE ÚJSZERŰNEK ÉS MERÉSZNEK tűnik első pillanatra a fölvetett téma. A téma összetevő elemeit külön-külön nagyon jól ismerjük. A világ, a felelősség, a lelkiség ilyen összekapcsolása azonoan újszerűnek és merésznek hat. Valami igen bonyolult, túlságosan is nagyvonalú, roppant nagy doigot sejtet a viiágrelelösseg gondolata. Úgy gondo.juk, hogy csak kiváltságos emberekre tartozik ez a téma, akiknek módjuk van a világ sorsáDa beleszólni, és azt irányítani. Az még ismerősen és megszokottan hangzanék, ha egyszerűen csak a keresztény lelkiség és a világi élet kapcsolatáról lenne szó. A keresztény ember mindig is törekedett arra, hogy hitének meggyőződése szerint alakítsa, áthassa hétköznapi, evilági életét. Jelen esetben azonban lényegesen többről, radikálisan mai problémáról van szó. Napjainkban az ember egészen új, és az előző korokhoz képest más kapcsolatba került a világgal és önmagával. Az ember radikálisan nyúlt bele a világ átalakításába, a maga képére átformálta. Az újszerű kapcsolat súlyos válságokat is kirobbantott a világban. A technikai és szociális átalakulás azonban nemcsak negatív következményekkel, hanem pozitív eredményekkel is járt együtt. Az összeomlott világ helyén egy új világ sarjadt ki, a maga új problémáival és feladataival. A krtikus beállítottság megteremtette az új világ felé való nyitottságot. Az új világot létrehozó emberben fokozottan felébredt a felelősség saját müvéért, és lassan kezdett kialakulni egy új lelkiség, a világtelelösség lelkisége. Mire is gondoljunk, a viiágfelelősség kérdésfelvetésével kapcsolatban? Arra, hogy lényegesen átalakultak és kitárultak világunk méretei, új és bonyolult összefüggések keletkeztek. A világ, amelyben élünk az emberi létezés és tevékenység vonatkozási területe és ebben a világban az ember közvetlenebbül kerül kapcsolatba a világ egészét érintő problémákkal. Ezért az embernek most már másképpen kell éinie ebben a világban, másfajta gyakorlati-szellemi magatartást kell kialakítania a világ problémáinak egészével kapcsolatban. Ez a kérdés legmélyebben érinti a keresztény embert, hiszen Isten megtapasztalása és a világ megtapasztalása lényegileg összetartozik. Az újfajta világtapasztalat újfajta kapcsolatot teremt Istennel. Fe.elősek vagyunk ebben a világban lezajló életünkért es magáért a világért is, legyen az bármilyen feszültségekkel terhes, állítson bármilyen feladat elé; ebben a vonatkozási térben alakul ki Istennel valóságos és személyes kapcsolatunk. A VILÁGFELELŐSSÉG TÉMÁJA föltárja a mai világ krízisét és feladatait. Minthogy a mai világ egészét érintő radikális kérdésekkel kapcso.atban merült föl a téma, ezért nagyon tisztán és határozottan kell látnunk a világ egészét érintő problémákat. Könyvespolcomon hirtelenében a következő könyvek címei bukkannak elém; F. Baade: Versenyfutás a 2000-ik évig (1961); A. C. Clarke: A jövő körvonalai (1969); G. R. Taylor: Biológiai pokolgép (1970.; M. Malita: A 2000-ik év krónikája (1972); Ágoston L„ Távlataink (1973); Csaba Gy.; Ma és holnap (1975); B. Ward—R. Dubos: Csak egyetlen föld van. Egy kicsiny bolygó karbantartási gondjai (1975); Korán I.: Világmodellek (1980). Korán Imre idézett könyvében a Római Klub tevékenységével kapcsolatban így tudósít: „Átéljük, hogy globális, komplex, dinamikus és veszélyes világproblematikával állunk szemben, de tulajdonképpen a helyzet igazi természetét nem értjük. Csupán annyit tudhatunk, vagy legalábbis sejthetünk, hogy a bennünket fogva tartó erők hatalmunknak és eredményeinknek a tulajdonképpeni forrásából származnak" (i. m. 7.—8. o.). A világ egészét érintő gazdasági-társadalmi tények: a népességnövekedés, az energia, és nyersanyag csökkenése, a vi.ágélelmezés gondjai, a környezetszennyeződés, az új világgazdasági rend alternatívája, a kölcsönös függés, az új nemzetközi rend, a béke és a háború, egy esetleges atomkonfliktus katasztrófája stb. Ezekkel kapcsolatban ilyen kérdések merülnek föl: a világ dinamikája, a növekedés határai, fordulóponton az emberiség, a világgazdaság jövője, a nemzetközi rend átalakulása, a hulladékkorszak után, célok az emberiség számára. „A világproblémák fölismerése történelmi szükségszerűség volt. A felgyorsult tudomány, technika, gazdaságfejlődés ugyanis mind mélyrehatóbb változásokat idézett elő az emberiség és a természet harmóniájában, valamint az életformákban, de az élet lehetőségeiben is" (Korán i. m. 177. o.). A globális világ- problémák ábrázolására, tanulmányozására ún. világmodelleket szerkesztettek, amelyek részben matematikai, rendszerdinamikai, mechanikus-determinisztikus, regionalizált többszintű modellek, részben társadalmi modellek. Flangsúlyozottabban kell kiemelnünk világunk szellemi-erkölcsi problémáit. Csak fölvillantunk néhány szempontot: „Távlati szemléletre van szükségünk... az ember felelős azért, hogy bepillantottunk az élet legbensőbb mechanizmusába... az embernek a szeszélyes bőség stabilizálásához és felhasználásához bizony szüksége van intelligenciájára és minden képességének latbavetésére ... a Bibliában a gőgösek letaszíttatnak a trónusukról, és 30
