Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Gál Ferenc: Az ember képe a mai teológiában
Az eddig elmondottakat mint általános méltatást és kritikát szükségesnek tartottuk, de hozzá kell tennünk, hogy a konkrét megvalósítások után kutatva sokkal mélyebbre lehetne és kellene is menni. A teljes mai diagnózishoz szükséges lenne országról országra behatóbban körültekinteni, hogy legalább a három nagy területen, az igehirdetés, a liturgia, és az egyházi belső élet jelenlegi alakulásának vonalán valamilyen összegezést is kaphassunk. A kép, amit a zsinatról az évforduló alkalmával a teológusok, lelkipásztorok és világi hívők megnyilatkozásai elénk fognak vetíteni éppen azért lesz sokszínű, mert az egyes vonások abban továbbra is kápráztatóan és csillogóan hathatnak, ugyanakkor azonban el is vakíthatnak bennünket, mivel mindent még ma sem láthatunk reálisan. Hosszú ideig tartó történelmi érlelésre lesz szükség, mert a zsinat által kiváltott mozgás még egyáltalában nem csillapodott le. A magyar egyházi helyzetre többszínű, de egyes vonásaiban határozatlan kép lenne kivetíthető. Feladatom a zsinat utáni lelkipásztori állapot általános ismertetése volt, így eleve bizonyos tartózkodással tekintettem a magyar valóság felé. Érzem elégtelenségemet, ugyanakkor felelősségemet is, amit ilyen vagy olyan leírással, vagy méltatással vállalnom kellene, éppen ezért egy másik tanulmányomban sokak kívánságának ily módon is eleget kívánok majd tenni. Jegyzetek: 1. Antonio Acerbi: II concilio Vaticano II. trasferto alia storia, Concilium 1981. 6/7. — 2. Yves Congar: Regard sur le concile Vatican II. á l'occasion du 20e anniversaire de son annonce, Secretariat Généről de l'Episcopat, 1982. Documents. — 3. E. Schillebeeckx: L’Eglise du Christ et l’homme d'aujourd'hui selon Vatican II., (Paris, 1967/37.) — 4. R. Laurentin: Deux tendances dans la théologie contemporaine, Nouv. Rév. Theol. 85. (1963), 225—238. — 5. Egyház (Lumen Gentium): 1. — 6. Karl Rahner: Zur Theologie der Menschwerdung, in; Schriften zur Theologie VI., (Einsiedeln 4. 1964), 137—155. — 7. Yves Congar: i. m. és J. Comblin: Humanität und Befreiung der Unterdrückten, Concilium, 1982. 359—387. Gál Ferenc AZ EMBER KÉPE A MA! TEOLÓGIÁBAN „Az egyház küldetése vallásos jellegű, de éppen azért a legmagasabb fokon emberi." Ezeket a szavakat a II. Vatikáni zsinat foglalta bele „Az egyház a mai világban" című konstitúciójába (nr. 11.). A kijelentésnek természetesen csak úgy van értelme, ahogy az egyház mindig is beszélt az emberről: az ember Isten teremtménye, s mint testből és szellemi lélekből álló tudatos személynek örök célja van Istennél. Ezt a célt és a hozzá vezető utat a keresztény vallás mutatja az embernek. Ilyen címen kapcsolódik össze a vallás az emberrel. A zsinat szavaiban tükröződik az egyház határozott öntudata is, hogy a teremtés alapján az emberben benne van a transzcendentális igény és képesség, azért a kinyilatkoztatott tanításnak mindig lesz visszhangja a történelemben. Itt azonban inkább csak arra akarok rámutatni, hogy a zsinat mennyire adott lendületet a teológiai antropológiának, s hogy a teológusok mennyire igyekeznek megbirkózni a modern filozófiák ismeretelméleti ellenvetéseivel vagy az evolúciós elmélet szellemellenes beállítottságával. A megújulás irányai Valamilyen sejtelem mindig volt arról, hogy az embert eredete, képességei és életigényei alapján csak a vallás közbejöttével lehet megmagyarázni. Wollhart Pannenberg1 céloz arra, hogy a történelem kezdete óta az emberek kerülő úton fedezték fel magukat, vagyis azon a tapasztaláson keresztül, amelyet az istenséggel kapcsolatban nyertek. Hasonlóan ahhoz, hogy az ürszatelliták képein keresztül átfogóbb képeink vannak a földről. Yves Congar2 viszont megjegyzi, hogy a hagyományos teológia és katekézis az Isten és az ember közötti kölcsönösséget eléggé mellőzte. Az elemző teológiai módszerből kiindulva Istent inkább önmagában szemlélte, filozófiai elvek alapján, s nem kérdezte egyúttal azt is, hogy mit jelent Isten az ember számára. Ha ma néha úgy érezzük, hogy egy Isten nélküli világgal állunk szemben, ez lehet ellenhatás arra a szemléletre, amely főleg a világ és 200
