Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Szakony Ferenc: A keresztény lelkiség megújulása - Családi katekézis
A KERESZTÉNY LELKISÉG MEGÚJULÁSA - CSALÁDI KATEKÉZIS A nevelés szakemberei a középiskolai érettségi megszerzése után főiskolán, vagy egyetemen négy vagy öt évig tanulják a nevelés tudományát. A főiskolai vagy egyetemi diploma megszerzésével — bár sokat tudnak a nevelésről, a pedagógiáról — mégis csak kezdő pedagógusok. Évek tapasztalata és gyakorlata szükséges, hogy jó nevelők legyenek. A szülőknek pedig a gyermek születésének pillanatától kezdve nevelni kell. Sőt, nem is akárhogyan! Mert olyan lesz a jövő, amilyennek a szülők nevelik az ifjúságot. Hogy 2000- ben milyen emberek élnek majd, az nagymértékben attól függ, hogy a mostani családokban milyen nevelést kapnak a gyermekek. Ha szépre, jóra, nemesre tanítják őket, akkor bátran nézhetünk a jövő felé: az ő életükben bőségesen kamatozik majd a szülők szere- tete, áldozatos élete, törődése, nevelése. Szép, jó, nemes és igazi emberi értékekkel teljes lesz az ő életük is. Az ókori görögök azt mondták, hogy a legnagyobb rossz, amit egyáltalán lehet tenni az ifjúsággal, az, ha meghagyjuk őket eredeti tudatlanságukban, vagyis nem tanítjuk őket szépre, jóra, nemesre. Viszont a legnagyobb jó, amit egyáltalán lehet tenni az ifjúsággal, - az, hogy szépre, jóra, nemesre oktatjuk őket szavainkkal és tetteinkkel, irányítjuk őket a jó felé, és visszatartjuk a rossztól őket. A jóra való oktatásnak, nevelésnek, irányításnak Istentől kijelölt letéteményesei a szülők. A gyermek első hitoktatója is a szülő, — Isten rendelése szerint. A szülők szavaiból, életük példájából tanulja meg a gyermek az Istenre vonatkozó alapvető ismereteket, vallásunk tanításait. Az anyaszentegyház papjai képzettségükkel, szakszerű tudásukkal csak segítségére vannak a szülőknek a vallásos nevelés terén az iskolai, vagy a templomi hitoktatás, vagy más alkalmakkor. A feladat, a felelősség a szülőké. Nem lehet átruházni másra. Az ORDO BAPTISMI szerint a szertartást vezető pap megkérdezi a szülőket, majd a keresztszülőket a gyermek keresztény nevelését illetően: „Kedves szülők! Nektek, akik gyermeketek számára a keresztséget kéritek, kötelességtek lesz őt úgy nevelni, hogy hitünk szerint éljen. Tartsa meg Isten parancsait: úgy szeresse Istent és embertársait, ahogy Krisztus Urunk tanította. Vállaljátok-e ezt a kötelességet?" - A keresztszülőknek pedig meg kell ígérniök, hogy támogatják a gyermek szüleit vállalt kötelességük teljesítésében. Ugyanakkor az ORDO BAPTISMI arról is beszél, hogy: „A lelkipásztorok kötelessége a családokat előkészíteni a gyermekek keresztelésére; a továbbiakban pedig segíteni őket abból származó nevelési kötelességük teljesítésében. A püspökök feladata pedig az, hogy saját egyházmegyéjükben — szerpapok és világiak igénybevételével is - irányítsák ezt a lelkipásztori munkát.” (Ordo Baptismi Parv. Bp. 1973. 28. o. 7/1.) A keresztény lelkiség megújulása szempontjából szükségesnek látszik a szülők és kereszt- szülők megfelelő felkészítése a családi katekézis, a családon belüli vallásos nevelés módszereire és eszközeire, - a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően. Ennek megoldása legalkalmasabbnak látszik a keresztelési oktatás kapcsán. II. János Pál pápa szerint: „Minden hivőnek joga van (tehát a szülőnek és a gyermekeknek is!) a katekézisre, minden lelkipásztornak kötelessége, hogy erről gondoskodjék. Sohase tűrjétek el, hogy a buzgóság hiányában a hívek meg legyenek fosztva a ka- tekézistől" (II. János Pál pápa levele a magyar katolikusokhoz. Vatikán 1980. Húsvétion). A magam részéről nagyon hasznos eszközt látok a keresztény lelkiség megújulása szempontjából a megfelelő „keresztelési oktatásban". Hosszú évek tapasztalatából mondhatom, hogy a hívek szívesen jöttek a keresztelési oktatásra, és az ott hallottakat jól kamatoztatták a családon belüli vallásos nevelésben, a családi katekézisben. - Hasznosnak tartanék egy kézikönyv megjelenését, amely a szülők számára rövid, gyakorlati megfogalmazásban adna eligazítást a családi katekézishez, — a keresztény lelkiség megújulásához. Szakony Ferenc